BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jön a lakások energetikai átvilágítása

A csatlakozással sok olyan változásnak is elébe nézünk, melyek ettől függetlennek tűntek. Ilyen például az épületek fűtése is. Persze nem maga a fűtés ténye, vagy az alkalmazott műszaki megoldások változnak meg, hanem annak megítélése, ahogyan az épületek működtetésével, az épületek fűtésével kell foglalkoznunk.

Másfél év múlva kezdetét veszi az unió országaiban az energiapasszus bevezetése. 2006 januárját követően minden lakás vagy lakóépület bérleti- és adásvételi szerződésénél ki kell tölteni az energetikai tanúsítványt. A bevezetésben elől járó Németországban már 2002 (amikor az uniós előírás megszületett) óta ki is adták az első 3500 energiatanúsítványt. (A gyakorlati megvalósítás határideje kitolódhat, hisz a legjobban felkészült Németország 2008-ig, a többi tagállam - elméletileg, ha él a lehetőséggel - 2009-ig halaszthatja a bevezetést.)

Hogy miért szükséges a bevezetés, avagy a lakástulajdonosok álláspontját nézve miért "jó"? Jelenleg az összes felhasznált energia negyven százalékát igénylik a háztartások, ami azt is jelenti, hogy akár csak egyetlen százaléknyi megtakarítás is több tízezer hordónyi kőolajat jelent. A nemzetgazdasági haszon nem csupán a környezet terhelésének csökkentésében rejlik, hanem abban is, hogy - energiafüggő országként - javulhat az ország kereskedelmi szaldója. A lakástulajdonosoknak és építtetőknek pedig azért érné meg, mert a kedvező energiafelhasználású lakásokat akár jóval drágábban is értékesíthetnék.

Az energiapasszus hiteles tanúsítványként tartalmazná a lakás minden műszaki paraméterét, így a hőtermelést és a hőszigeteltséget is, azaz "összes energetikai jellemzőjét". Lehetséges, hogy a lapon szerepelnének olyan pontok is, melyek a zajszintet, és a környékre, az utcára jellemző légszennyezettséget mutatnák. (Ez azért "lehetséges", mert a formai, tartalmi megjelenésre Németországban, Dániában és Finnországban is kidolgoztak különböző mintákat.) Az energiapasszus alapján következtetéseket lehetne levonni, és felújítási javaslatokat tenni, új építkezésnél pedig a tervezés szakaszában kellene megfelelni az energetikai előírásoknak. Ezzel szemben, ha ma lakást vásárolunk, az általános műszaki leíráson túl az eladó nem siet közölni, hogy a nyílászárók mellett télen ömlik a hideg, a radiátorok pedig alig képesek felfűteni a szobákat. Az energiapasszus alapján viszont teljes képet kaphatunk a megvásárolt lakás műszaki állapotáról.

A bizonyítvány kiállítását független és hitelesített vizsgával bíró szakértők végeznék, természetesen díjazás fejében. A mostani elképzelés az, hogy megyénként hat-tíz cég munkatársai foglalkoznának a felmérésekkel. Az új lakások esetében a bevezetés időpontja hazánkban 2008 körül lehet esedékes. A régi lakásokra - mint hogy a tulajdonosok nem kötelezhetők egy jelentős költségű befektetésre - fokról fokra terjedne ki az energiapasszus. Hogy milyen tényleges feladatokat jelent a bevezetés, ahhoz még nagyon sok információt kell itthon is feldolgozni, a bevezetésre fel kell készülni egységes értelmezéssel, oktatással, auditorokkal, szóhasználattal, nyomtatványokkal. Mindenesetre kedvező, hogy ezen a területen nincs jelentős lemaradásunk. (KP)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.