Karbantarthatók az allergiás betegségek
Az allergiára való hajlam öröklődik, de a környezeti hatások is szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Az érzékennyé váláshoz idő kell, az allergénnel való első találkozáskor nem jelentkeznek a tünetek, van akiknél gyorsabban, másoknál 10-20 év múlva jön a betegség. Kezdetben egyféle allergénre érzékeny a szervezet, később egyre többre válik azzá. Hazánkban a legagresszívebb allergén a parlagfű és a háziporatka fehérjéje. Az allergia főleg a városban élők legyengült immunrendszerét veszélyezteti.
Az asztma okozza a legtöbb panaszt az allergiás betegségek közül, hiszen a fulladás, a nehézlégzés súlyos lelki teher. Korszerű terápiás kezeléssel a betegek életminősége javítható. Fontos azonban elkerülni a dohányfüstöt, s nem szabad olyan foglalkozást választani, amely kiváltja a asztmás rohamokat. A gyermekkori betegség kétharmada a kamaszkorban megszűnik, ám 25-30 évesen gyakran kiújul az asztma. A gyermekkori asztmások 10-15 százaléka lesz felnőttként is súlyos asztmás beteg.
A szénanátha nem veszélyezteti az életet, de az állandó orrfújás, orrviszketés, szemkönnyezés és tüsszögés nemcsak a betegnek, de a környezetének is kellemetlen. A száj kiszáradása, az orrdugulás miatt a beteg rosszul alszik, s a kialvatlanság rontja a másnapi munkabírást, a tanulásra való koncentrálást. Szerencsére ma már többféle gyógyszer áll a betegség panaszainak enyhítésére. Ám lehetőség van a megelőzésre is, hiszen szakorvos segítségével kimutatható és elkerülhető a betegséget okozó allergén.
A rovarcsípés-allergia életveszélyes reakciót (anafilaxiát) is okozhat. Hazánkban 100 ember közül 3-4 allergiás a méh- és darázscsípésre. Az erre érzékenyeknél a csípés hatására súlyos vérkeringési és légzési zavar alakulhat ki. Az elmúlt évtizedekben azonosították a rovarméreg-allergiáért felelős anyagokat, így kifejlesztették a megfelelő kezelési módot. Az allergiás beteg a csípés helyére adrenalininjekciót (gyorsan ható nem szteroid hormon) kap a bőr alá, de szteroid és antihisztamin tablettát is alkalmaznak.
Az ételallergia kialakulása csecsemő- és kisgyermekkorban a leggyakoribb. A táplálék azon alkotóelemeit, amelyet az immunrendszer felismer, antigéneknek nevezzük, amelyek különböznek az emberi szervezet fehérjéitől, s az allergiára hajlamosaknál a táplálék ismételt elfogyasztása heves immunreakciót indít el. (Allergológia, SpringMed Kiadó)
