Keresik a bel- és külföldi diplomával rendelkezőket

A német munkaerőpiacon kereslet mutatkozik olyan felsőfokú végzettségű fiatal szakemberek iránt, akik Németországban és külföldön szerzett záróvizsgáról szóló oklevelet is fel tudnak mutatni - tűnik ki abból a vállalati felmérésből, amelyet a felsőfokú tanintézetek rektori konferenciája készített. Minden harmadik megkérdezett vállalatnál jobb indulási eséllyel bírnak a "kétnemzetiségű" végzős hallgatók, minden megkérdezett ötödik cég pedig magasabb pozíciót és magasabb kezdő fizetést kínál nekik. A bel- és külföldi oklevéllel egyaránt bíró munkatársaknak a vállalatok több mint 40 százalékánál jobbak az előmeneteli esélyeik is.

A válaszadó személyzeti vezetők az ilyen jelölttel szembeni elvárások első helyén szerepeltetik az idegen nyelvek - főként az angol - ismeretét, s az olyan "puha" képességeket, mint a rugalmasság, a tanulási készség, a mobilitás és a csoportmunkakészség. Arra is súlyt helyeznek, hogy a külföldön végzett stúdium tartama hosszabb legyen egy szemeszternél és abban gyakorlati ismeretek is szerepeljenek.

A német vállalatok egyre inkább egész Európában toboroznak utánpótlást a csúcsvezetői és más fontos posztokra, derül ki a Kienbaum vezetői tanácsadó elemzéséből, amelyet 254 cég körében végzett. 2002-ben az utánpótlásnak szánt menedzserek még csak 22 százaléka származott más - európai - országból, ez az arány 2004 eddig eltelt időszakában már elérte a 29 százalékot. Egyes ágazatokban - mint például az informatika, vagy a mérnöki tevékenység - az utánpótlásra szánt menedzserek kutatását már az egész világra kiterjesztették a szűkös kínálat miatt.

Az is kitűnt, hogy a német vállalatok az elmúlt évben több, utánpótlásnak szánt menedzsert és szakembert vettek fel, mint korábban. Erre és a jövő évre is további létszámbővítésre számítanak e kategóriákban, különösen a tanácsadói és a szolgáltatói ágazatokban.

A német vállalatok a menedzserek, szakemberek utánpótlását biztosító toborzás legsikeresebb eszközének az olyan támogatási programokat tartják, amelyek révén közvetlen kapcsolat teremthető a pályázóhoz vagy a munkájához. Ugyanakkor - noha a cégek megítélése szerint a médiában elhelyezett álláshirdetések fontos eszköznek számítanak - egyre nő az interneten megjelenő hirdetések jelentősége.