Természetes anyagokra építenek

Magyarországon is egyre inkább felfedezik az emberek a természetes építőanyagokat: ismét terjednek a nádfedelű házak, és egyre nagyobb népszerűségnek örvend a szalma építőipari felhasználása. Nagy előnyük ezeknek az anyagoknak, hogy nem csak környezetbarátok, igen jók a műszaki jellemzőik.

A szalmát már a 19. században is használták házak építéséhez, ám később feledésbe merült a technológia, s csak az olajválság után fedezték fel ismét, amelyet követően jó hőszigetelő tulajdonsága miatt újra alkalmazni kezdték az építészetben. További pozitívuma, hogy kiváló hangszigetelő, ráadásul szemben a jelenleg készülő ipari építőanyagokkal, jelentős mennyiségű párát tud megkötni és kibocsátani, így passzív légkondicionálóként működik - mondta Mészáros Attila, aki öt éve kezdett foglalkozni a szalmaházakkal és egy éve alapított építőipari céget CereDom Kft. néven.

A ház keretét egy faváz adja, és a szalmabálákat vázkitöltő anyagként használják. Tapasztják vagy vakolják, ami által a tűz ellen is védetté válik az épület. Mészáros Attila úgy látja, egyre inkább fogékonyak az emberek a hasonló alternatív megoldásokra. Általában azok, akik szalmabálából építtetik házukat, napkollektort szereltetnek fel, faelgázosító kazánt vásárolnak, és több hasonló döntésük során környezettudatosan választanak.

A szalmaházak - néhány alapvető tervezési és kivitelezési szabály betartása mellett - minimális karbantartással a 100 évet is túlélik. A fiatal cég ugyan még nem büszkélkedhet kész házzal, de Mészáros Attila segédletével, szakmai irányításával már egy tucat szalmaház épült. Ezek között van lakó-, gazdasági és melléképület, 30-250 négyzetméter nagyságig.

Jelenleg komoly problémával kell megküzdeniük a szakma képviselőinek. Egy tavalyi minisztériumi rendelet értelmében csak minősített anyagot lehet betervezni és beépíteni az épülő házba, ám a szalma minősítése Magyarországon még hiányzik, igaz, megtörténtek az első lépések az ügyben - mondta Mészáros Attila.

Érdekes módon ugyancsak nyugatról érkezett Magyarországra a nádtető készítésének technikája. A holland módszert meghonosító Varga Nádipari Vállalkozás a Fertő tavon mintegy 300 hektárnyi területen termeszt nádat. A nagyobb termelők a jó minőségű nádat gyakran eladják exportra, és a maradékot kínálják a hazai fogyasztónak - mondta Varga József cégvezető.

A nádtető készítése igen munkaintenzív folyamat, négyzetmétere 7-8000 forintba kerül. Ez mindent összevetve nem több, mint a cseréptető bekerülési ára, ráadásul tartósabb, mivel a nádtető akár száz évig is eltart. Nyugat-Európában 80-100 eurót is elkérnek négyzetméterenként, ám a hazai megrendelők nagyon árérzékenyek, és gyakran azt sem veszik figyelembe, hogy egy cégnek milyen referenciái vannak - tette hozzá Varga József.