Zömmel munkatárs az elkövető
Miközben egyre több vállalatnak van már - a többi között - katasztrófaterve tűz, bombarobbantás vagy számítógépes rendszerek összeomlása esetére, ma még igen kevés cég dolgoz ki eljárásrendet a vállalatnak súlyos károkat okozó - és tegyük hozzá, a fentieknél gyakoribb - visszaélések kezelésére. Pedig - ahogy az Ernst & Young globális vizsgálati és konzultatív csoportja a közelmúltban készített felmérése és jelentése is felhívja a figyelmet - a vállalati csalások egykorúak a gazdálkodás piaci formáinak megjelenésével, s a cégek méretének növekedésével, tevékenységi körük szélesedésével és transznacionalizálódásával a vállalatellenőrzési folyamatok kijátszásának lehetősége és köre is egyre szélesebbé vált.
Visszaélések minden területen előfordulnak az üzleti életben, a nyilvánvaló hűtlen kezeléstől kezdve a számviteli fegyelemsértésen át egészen a korrupcióig.
Éppen ezért is indokolt komplex módon felkészülni a csalások, visszaélések elleni küzdelemre. Amiben vezető szerepet kell játszaniuk az igazgatósági tagoknak, akiknek elsődleges a felelősségük ebben, jóllehet a terepet szívesen passzolják át az operatív irányítók kezébe.
Nem ördöngösségről van szó: a vállalati bűnmegelőzési stratégiában is fellelhetők olyan általános érvényű szempontok, amelyeket az adott cég milyenségéhez fazonírozva "könnyen" ki lehet dolgozni egy olyan rendszert, amely hozzájárul a visszaélések kockázatának mérsékléséhez. Ebben - mutat rá a tanulmány - három kulcsfontosságú tényezőnek kell szerepelnie. Egyrészt meg kell érteni az előforduláshoz vezető okokat, másrészt azonosítani kell az üzleti tevékenység sebezhető pontjait és végül, védelmi mechanizmusokat kell alkalmazni az előbbiek kiküszöbölésére.
Miután a csalás, visszaélés leginkább akkor valósítható meg, ha felmerül a lehetőség, illetve, ha a várható haszon magasabb, mint a lebukás esélye, a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni. Ebben fontos szerepet játszik a lehetséges elkövetők felismerése - hiszen akkor csírájában lehet elfojtani a kísérletet. E téren egyébként meglepő eredményt hozott az Ernst & Young felmérésre: míg ugyanis a megkérdezettek többsége szerint a vállalatokat érintő visszaéléseket cégen kívülállók követik el, a valóságban a legsúlyosabb károkat okozó csalások 85 százaléka a vállalatok alkalmazottait terheli. Ezért a cégen belül kell folyamatosan ébernek lenni, s a figyelmeztető jelekre ügyelni - a szokatlan emberi viselkedéstől kezdve a vállalati folyamatok hiányosságán át egészen a kiugró vagy a váratlanul alacsony vállalati nyereségig. Az egyes összetevők önmagukban még nem utalnak feltétlenül csalásra, azonban több tényező együttes jelenlétének már gyanút kell ébresztenie, hívja fel a figyelmet a jelentés.
A Csalás: Valódi megoldások egy valós kockázatra nevet viselő tanulmány kapcsán az Ernst & Young szakértői arra is rámutatnak, hogy a csalások, visszaélések trendjét tekintve térségünkben sem jobb a helyzet. Sőt, a közép-európai üzletvitel a piacgazdaság rövidebb időre visszanyúló múltjának köszönhetően, valamint a felelős vállalatirányítás tapasztalatainak hiánya miatt még sebezhetőbb. (NVZs)
