E-hulladékok: bizonytalanság

A gyártó és importőr cégek már megkezdték a felkészülést az elektronikai hulladékok begyűjtését és hasznosítását szolgáló rendszer felállítására, ezzel szemben kiskereskedelmi vállalkozásoknak a jelek szerint egyelőre hiányos ismereteik vannak az ezzel kapcsolatos új kötelezettségeikről. A kormány szerdán fogadta el az elektronikai hulladékok hasznosítására vonatkozó rendeletet, amely kimondja, hogy a gyártó és importőr cégek a jövőben kötelesek gondoskodni az elektronikai termékekből - többek között számítás- és híradástechnikai eszközökből, világítótestekből, hűtőkből, szerszámokból - keletkező hulladékok meghatározott arányú begyűjtéséről és hasznosításáról. Az újonnan eladott eszközök 50-80 százalékának megfelelő leselejtezett eszköz hasznosítását kell megoldani, továbbá 2008-ra 4 kilogrammra kell növelni az évente egy lakosra jutó újrafeldolgozott e-hulladék mennyiségét. Fontos szerep jut a kereskedelmi vállalkozásoknak is, ugyanis 2005 augusztusától kötelesek lesznek az eladásaiknak megfelelő mennyiségű leselejtezett eszközt visszafogadni, amelyet majd a hasznosításért felelős gyártókkal, illetve importőrökkel együttműködve adhatnak tovább.

A gyártók egy része már megkezdte a felkészülést az új rendszerre. Kátai Szabolcs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) projektmenedzsere kérdésünkre elmondta: a szervezetbe tömörült cégek az - GPS Capital Kft., a Bay Zoltán Alapítvány Logisztikai Intézete, valamint a BMGE elektronikai technológia tanszéke szakértőinek részvételével felállt - e-WM csoportot támogatják, amely egy közhasznú koordináló szervezet létrehozására készül. Ez maga szervezné meg a hulladék begyűjtését és hasznosítását.

Emellett lapunk több kereskedőt is megkeresett, azonban a jogszabály pontos ismeretének hiányában nem tudtak nyilatkozni a rendelet miatt rájuk háruló feladatokkal kapcsolatban. Mindenesetre kérdésünkre szakértők azt valószínűsítették, hogy a gyakorlatban a gyártók a nyugat-európai országokban már alkalmazott bónuszos rendszert is be fogják vezetni a kereskedők bevonásával. Ennek lényege, hogy a gyártók a rendszer hatékonyságának növelése és a fogyasztók érdekeltségének megteremtése érdekében új termékeikhez - a kereskedők közvetítésével - olyan bónuszokat adnának a vásárlóknak, amelyeket azok később, a termék leselejtezésekor felmutatva, pénzre válthatnak majd vissza a boltokban.