Egyre inkább szorít a kínai cipő

Kormányzati segítséget várnak a cipőgyártó cégek, hiszen sem önerőből, sem a cégek közötti öszszefogással nem tudnak megbirkózni a kínai dömpinggel. Várszegi Árpád, a Bőr- és Cipőipari Szövetség ügyvezető igazgatója közölte, gondjaikat hónapokkal ezelőtt levélben megírták a miniszterelnöknek, ám mindeddig nem kaptak választ. A kialakult helyzetben profilváltásra, teljes szerkezetátalakításra és az értékesítés modernizálására lenne szükség a versenyképesség fenntartása érdekében. Ezt az egyre rosszabb helyzetben lévő cipőipari vállalkozások önerőből, pályázati úton elnyerhető állami támogatás nélkül nem tudják megvalósítani - állítja.

Az ágazatban a leépítési hullám már a múlt évben elkezdődött, és félő - tartják a szakemberek -, hogy ez az idén tovább folytatódik. Már most lehet hallani nagyobb létszámú tervezett elbocsátásról, de a kisebb csoportokban folyamatos a leépítés. A rendelésállományt figyelembe véve főleg a belföldi piac pang. Jellemző, hogy a megrendelők nem tudnak fizetni - állítja Szatmári Péter, a kiskunfélegyházi Derby Cipőgyártó Kft. ügyvezetője. Cégének léte 2005 első negyedévéig biztosított, hiszen jelentős megrendelést kaptak egy német partnertől. Ennek eredményeképpen a Derby várhatóan az idei évet szerény nyereséggel zárja, azt azonban nem tudni, hogy mi lesz azután. Nehéz helyzetben van a martfűi Tisza Cipőgyártó Kft. is, ahol a kapacitásokat belföldi rendelésekkel lekötötték, ám a korábbi gyenge hónapok miatt az év korábbi részét veszteséggel zárták. Mint Vass Imre ügyvezető elmondta: reménykednek, hogy ősszel még lesz bérmunka-megrendelésük. Nem jobb a helyzet Bonyhád környékén sem, ahol még az év elején összefogott hét cipőgyártó vállalkozás, hogy közös értékesítéssel javítsanak pozíciójukon. Egyelőre nem sikerült áttörést elérniük.

A helyzetet látva kormánypárti és ellenzési képviselők országgyűlési határozati javaslattal próbálnak segíteni a bőr- és ci-pő-, illetve a textil- és ruházati iparon. A javaslathoz készült szakértői anyagból kiderül, hogy a könnyűiparban a következő években akár 30-40 ezer ember is munkanélkülivé válhat, ami a munkaerő-piaci alapot 14 milliárd forinttal terhelheti meg. Ezt a pénzt azonban inkább az ágazatot segítő intézkedésekre, speciális programok beindítására kellene fordítani.

A képviselők egyebek mellett például javasolják az egészségügyi hozzájárulás megszüntetését ezen a területen, a szigorúbb vámellenőrzést, a pályázati feltételek enyhítését.