Érdekes a kanadai modell

Kanadában az a gyakorlat alakult ki, hogy a telket a város biztosítja. Pontosabban lízing formájában a cég rendelkezésére bocsátja, s az 49 éven át ilyen módon használhatja az ingatlant. Utóbbi aztán a megadott idő elteltével adásvételi szerződéssel az építtető cég tulajdonába kerül - tájékoztatott dr. Német Miklós, a Magyar Ingatlan-gazdálkodók Szövetségének (MISZ) főtitkára.

Az észak-amerikai államban a kormány pénzbeli támogatást nyújt: anyagi hozzájárulásával ugyanis finanszírozni lehet a bérleti díj piaci értéke és a rászoruló családok anyagi képességeinek függvényében megállapított havi teher közti különbséget. Így megfelelően tehermentesíthetők az alacsony jövedelműek. Esetükben a bérleti díj a háztartás bevételének a 15-20 százalékát teszi ki - ismertette a tengerentúli mintát a főtitkár.

A sikert mi sem bizonyítja jobban, hogy példának okáért Torontóban 1998 óta több mint 58 ezer bérlakást építettek fel ebben a szisztémában. Ez pedig azt is jelenti egyben, hogy hat év alatt a város lakásállományának hat százalékát hívták ilyen formába életre. A szám hatalmas azért is, mert Magyarországon összességében is alig magasabb a bérlakások aránya, mindössze a teljes állomány 7-8 százalékát teszi ki. Torontóban ezekben a lakásokban 164 ezer ember él.

Nem azonos a rendszer Torontóban, illetve Montrealban. Előbbiben határozatlan idejű szerződést kötnek a bérlővel, s különböző szinteket alakítanak ki a házakban. Ugyanabban a házban ugyanis regisztrálnak szociális és piaci alapon bérbe adható lakásokat is, s annál feljebb lakik valaki, minél jobb élethelyzetet tudhat magáénak.

Aki tehát a legfelsőbb szinten bérli az otthonát, joggal reménykedhet abban, hogy kicsit megerősödve hamarosan saját tulajdonú ingatlanra tesz szert. Montrealban határozott időre - egy évre - kötik a bérleti szerződéseket, s ha mindkét fél elégedett, újabb egy évre meghosszabbítják. Így megelőzhető, hogy fizetési problémák esetén hosszas és bonyodalmas eljárás következzék. Azonban a tapasztalatok szerint nincs is gond a fizetési hajlandósággal, hiszen tavaly 20 ezer bérlő közül mindössze 54 esetben kellett intézkedni.