FM-szakemberek a PPP-projektekben
A lehetőségek és a nehézségek egyenlő arányban vannak jelen a közszféra és a magántőke legújabb együttműködési formájában, a public private partnershipben (PPP) is, ahol a facility management (FM-) szakemberek a csapat elengedhetetlen tagjai lesznek - fejtette ki az EC Harris nemzetközi szolgáltató egyik vezetője a minap egy külföldi konferencián. Ebben a helyzetértékelésben természetesen az is benne van, hogy manapság még nem ez az általános. Gyakorta félreértik az egész PPP-t Közép-Európában, vannak olyanok is, akik a titkos privatizáció egyik eszközeként fogják fel, és ez azzal fenyeget, hogy még átláthatatlanabb és jogilag nem tisztázott viszonyok alakulnak ki vagy konzerválódnak.
A PPP a hagyományosan állami feladatnak számító, az infrastruktúra teljes körére kiterjedő beruházások magántőkéből való megvalósításának angolszász know-how-ra épülő finanszírozási módszere, amelynek alkalmazásával lehetővé válik a költségvetésből történő beruházásfinanszírozás magántőkével, illetve nagymértékben banki hitellel való kiváltása. Ez a finanszírozási struktúra a gyakorlatban Nyugat-Európában bevált megoldásnak számít.
A PPP típusú finanszírozás esetén (eltérően a koncesszióktól) nem a szolgáltatás kedvezményezettjei, igénybe vevői fizetnek a szolgáltatásért, hanem az állam. A PPP-struktúra lényege az, hogy az állam csak az általa szükségesnek tartott, hagyományosan állami funkciók ellátása érdekében megvalósuló beruházás által nyújtandó szolgáltatástól elvárt outputokat határozza meg. A beruházás minden egyéb paraméterének meghatározása, a tervezés, a kivitelezés, ez előbbiek finanszírozása és az üzemeltetés megszervezése, valamint az ezekből fakadó kockázatok viselése a magánszférát terheli.
Az állam csak mint a szolgáltatások vásárlója a közcélú szolgáltatások társadalmi igénybevételéért fizet díjat, tehát az állam nem mint a szolgáltatás nyújtója, hanem mint annak vásárlója lép fel. A PPP-ügylet nagyrészt projekthitelből valósul meg, mivel az állam által fizetett díj hosszú távú, biztonsággal kalkulálható bevételt jelent a beruházónak, és ezért alkalmas projekt alapú finanszírozásra.
A projekt üzemeltetésének (elérhetőségének) kockázatát is a magántőke viseli, azaz a mindenkori rendelkezésre állással kapcsolatos teendők és kockázatok a magántőke felelősségi körébe tartoznak. A fejlesztések utóélete igen egyszerű képletet hoz: az összes költség 80 százaléka az üzemeltetéssel összefüggő kiadásokból jön ki, ezért belátható, hogy az üzemeltetésben is jártas FM-szakember a kockázat mértékének és a hatékonyságnövelés módozatainak meghatározásánál is kulcsszerepet játszik - hangsúlyozta az EC Harris szakértője.
Közép-Európában krónikus hiány mutatkozik fejlett infra-struktúrából, ezt némileg enyhítheti a körülbelül 25 milliárd euróra becsült, és az EU-forrásokból származó támogatás, aminek egy része a PPP-akciókra mehet el. A térség egyes országaiban, mint például Lengyelországban, az állam már elérte a maximálisan felvehető kölcsönök határát (60 százalék), így megint csak a magántőkét kell segítségül hívni, s erre is jó a PPP.
