Gyakran megelőzhető a szélütés

A stroke (szélütés) leginkább az iparilag fejlett országok lakosait fenyegeti, Európában a harmadik vezető halálok a szív- és a daganatos megbetegedések után. Magyarországon évente mintegy ötvenezer új stroke-eset fordul elő. A betegeknek mintegy egyharmada egy hónapon belül meghal, másik harmaduk tartósan fogyatékos marad, sokan közülük egész életen át gondozásra szorulnak.

Az agyérbetegségek okozzák a legtöbb, tartósan fennálló, hosszadalmas ápolást igénylő mozgáskorlátozottságot, amely a betegeknek és a családjuknak egyaránt sok szenvedést, tartós terhet okoz.

Az Európai Kardiológiai Társaság augusztusi kongresszusán az orvosok előadásaiban kiemelt szerepet kapott a szélütés. Tudni kell, hogy ez a betegség az agyi véráramlás zavara vagy agyvérzés miatt az agy szövetében létrejövő károsodás. Az érintett terület nagyságától és helyétől függően leggyakrabban valamelyik testfél zsibbadásához, illetve bénulásához, beszédzavarhoz, a járás, az egyensúly, a nyelés vagy a látás zavarához vezethet, s a beteg hangulata is roszszabbodhat.

A társadalmi összefogás szükségességét jelzi, hogy miközben a szélütés miatt gondozásra szorulók száma nő, a családok egyre kevésbé képesek felvállalni az otthoni ellátást, hiszen a középkorúak és a fiatalok is dolgoznak, tanulnak.

Mivel a betegség teljes gyógyítása jelenleg még nem lehetséges, nagyon fontos a megelőzés. Ehhez azonban ismerni kell a stroke kialakulásának veszélyeit.

A kórkép hátterében számos kockázati tényező állhat, melyek egyenként, de egymással társulva is a betegség kialakulásához vezethetnek.

A legtöbb rizikófaktor szerencsére jól befolyásolható. Köztük például a magas vérnyomás, a dohányzás, az emelkedett vérzsírszintek, az egyes szívbetegségek vagy a cukorbetegség.

Kiemelkedő fontosságú rizikófaktor a kezeletlen vagy nem megfelelően karbantartott magas vérnyomás, amely az érfalak károsítása révén vezet stroke-hoz.

Az Európai Kardiológiai Társaság kongresszusán a szélütés megelőzésével és kezelésével foglalkozó szimpóziumon elhangzott legújabb vizsgálati adatok szerint a magas vérnyomás körülbelül 60 százalékkal gyakrabban fordul elő Európa legnagyobb országaiban, mint az Amerikai Egyesült Államokban, ugyanakkor a megfelelően kezelt betegek aránya lényegesen alacsonyabb. A stroke előfordulása ezzel párhuzamosan Európában sokkal magasabb. Az aggasztó statisztikák indokolják azon európai kezdeményezést, amely többet kíván tenni a jövőben a stroke megelőzése és a katasztrofális következmények elkerülése érdekében.

A stroke rizikója annál nagyobb, minél régebben áll fenn a kezeletlen magas vérnyomás és minél magasabbak az értékek.

Miután a rizikófaktorok gyógyításában egyre több gyógyszer áll rendelkezésre, fontos, hogy a kezelés során a rövid távú eredmények - közte a magas vérnyomás esetén a vérnyomás megfelelő mérvű csökkentése, mellett a hosszú távú hatásokat is kellően figyelembe vegyék.

A közelmúltban olyan nagy jelentőségű tanulmány látott napvilágot, amely igazolta, hogy bár két különböző vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel azonos mérvű vérnyomáscsökkenés érhető el, a betegek hosszú távú életkilátásai mégsem azonosak, mivel a szívkockázatok hasonló mérséklése mellett a stroke kockázatát nem egyformán csökkentik. Az úgynevezett lozartán hatóanyag-tartalmú gyógyszer a négy éven át tartó LIFE vizsgálat szerint a stroke kockázatát is jelentősen csökkenti. Ezzel a lozartán hosszú távon jelentősen jobb életminőséget biztosít.

A stroke társadalmi terheinek csökkentésére európai keddeményezés szerveződött, majd Brüsszelben SAFE (Stroke Alliance For Europe) szervezetté alakul, amelyhez alapító tagként csatlakozik a napjainkban megalakuló magyarországi társadalmi szervezet a stroke megelőzésére.

A stroke kialakulásában nem hanyagolható el a beteg felelőssége sem. A rizikófaktorokról tudó és azokat elkerülő, vagy megfelelően kezeltető, ellenőriztető páciens befolyásolhatja későbbi élete alakulását, sokat tehet a saját és családja életét is megkeserítő, rettegett betegség elkerüléséért.