Gyorsan cserélődő plazabérlők

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) még nincs pontos előrejelzése arról, hogy a következő években milyen ütemben cserélődnek a bevásárlóközpontok és hipermarketek bérlői. Az erre vonatkozó felmérőmunka azonban elkezdődött. A tapasztalat azt mutatja, hogy a bérlői oldal továbbra is igen aktív: egyszerre jellemző, hogy a jól működő plazáknál hosszú az ott helyiséget kereső cégek sora, a kevésbé sikeresekbe meg nem nagyon akarnak bekerülni - mondta Balatoniné Kiss Judit főtitkár.

A szakértő egyetértett azonban azzal, hogy mivel a kiskereskedelmi ingatlanok összterülete - a lassuló magyar gazdaság miatt - csekély mértékben emelkedik a következő két-három évben, a bérlőknek csökken a mozgástere. Ugyanebbe az irányba hat a tőkeerős nyugati világmárkák megjelenése is. Ezek a nagy cégek általában nagy alapterületet akarnak bérelni, és ajánlataikkal "erősen befolyásolhatják" a bérbeadót. A kisebb vállalkozások már csak ezért is kénytelenek inkább kivonulni a központokból. Megemlített ugyanakkor ellenkező eseteket is - a cégek nevének mellőzésével. Ezek több száz, akár ezer négyzetmétert is béreltek, de - mondjuk - az anyavállalat döntése nyomán kénytelenek voltak távozni a plazából.

A bevásárlóközpontokban és hipermarketekben működő üzletek gyakran bérlői szövetségeket alkotnak, amelyek igyekeznek alacsonyabb bérleti díjat kiharcolni, illetve arra sarkallni a bérbeadót, hogy többet költsön marketingre és reklámra. E mögött egyértelműen a költségcsökkentési cél található, vagy az a törekvés, hogy ugyanazért a hozzájárulásért több szolgáltatást kapjanak.

A bevásárlóközpontok és hipermarketek üzleteit bérlő vállalkozások cserélődési aránya 2003-ban kismértékben meghaladta az országos üzlethálózat egészében mértet: míg átlagosan az üzletek 13,8 százalékánál történt üzemeltetőváltás az év során, a bevásárlóközpontban 14,0, a hipermarketeknél 14,8 százalékos volt a cserélődés. Az előző évhez viszonyítva a cserélődés szintje az országos üzlethálózatban 1,0 százalékponttal csökkent, míg a bevásárlóközpontokban 1,1, a hipermarketekben 1,2 százalékponttal nőtt - derül ki az MBSZ elmúlt két évre vonatkozó összegzéséből.

A bevásárlóközpontokban és hipermarketekben működő üzletek üzemeltetői általában tőkeerősebb, nagyobb vállalkozások, mint az önálló kis üzleteket működtetők többsége. E létesítmények üzleteinek működtetői között mindössze 13 százalékban találhatók egyéni vállalkozók, miközben az országos üzlethálózatban súlyuk 46 százalékot tett ki 2003 végén.

A vizsgált új típusú kereskedelmi létesítményekben túlnyomórészt (a bevásárlóközpontokban 66, a hipermarketekben 55 százalékban) kft.-k működtetik az üzleteket, ezt követik a betéti társaságok (bt.-k) 17, illetve

21 százalékkal. Az országos kiskereskedelmi hálózati arány a kft.-k esetében 27, a bt.-k esetében 19 százalék.

A bevásárlóközpontokban és hipermarketekben működő kiskereskedelmi üzletek nagyobb hányada tartozik üzletláncokhoz, mint az e létesítményeken kívül működők. A hipermarketek üzleteinek 24, a bevásárlóközpontokban működők 17 százaléka tartozott ötnél több üzletű hálózathoz, míg az országos üzletállomány esetében ez az arány csak 12 százalék volt.

Együzletes üzemeltetőhöz tartozott az összes üzletállomány fele, akárcsak a bevásárlóközpontiaknál, míg a hipermarketekben működőknél ez az arány 42 százalék. A bevásárlóközpontokban jelen levő vállalkozások átlagosan 1,55 üzletet működtettek, amely meghaladja az országos (1,47) átlagot.

A hipermarket (Auchan, Cora, Interspar, Tesco) hálózatán túl, az új típusú kereskedelmi létesítményben ugyanúgy nagyszámú üzlettel képviseltették magukat az élelmiszer jellegű vegyes, a ruházati és lábbeli- vagy az illatszer-, gyógyáru-kiskereskedelemben tevékenykedő üzletláncok, mint a háztartásicikk-, vasáru-, könyv-, újság-, papíráru-kereskedelemben tevékenykedők, vagy akár a javítószolgáltatásban működő üzletláncok.

A külföldi tőke jelentős szerepet játszott a bevásárlóközpontok, hipermarketek beruházásainak megvalósításában, az elkészült létesítmények működtetésében és az ezekben működő üzletek üzemeltetésében. A többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások is koncentráltabban képviseltetik magukat. Míg országos szinten a kiskereskedelmi üzletet működtető vállalkozások közül minden 38. volt a többségében külföldi tulajdonú vállalkozás, addig a bevásárlóközpontokban minden tizedik.