Jogorvoslat a végzés ellen

A cég bejegyzését elrendelő - vagyis a kérelemnek helyt adó - bírósági végzés ellen a cégtörvény nem ad lehetőséget a fellebbezésre, ezért az már első fokon jogerőre emelkedik. A bejegyzési kérelmet részben vagy egészében elutasító cégbírósági határozat ellen viszont a kérelmező - vagyis az eljárást megindító cég - és az, akire vonatkozóan a végzés rendelkezést tartalmaz, fellebbezéssel élhet. Ez utóbbi nem az egész végzés tartalma ellen lehetséges, hanem annak csak a rá vonatkozó része ellen.

Az első fokon jogerőre emelkedett bejegyző végzések esetleges törvénytelenségeinek a kiküszöbölése végett is biztosít a cégtörvény különleges jogorvoslati lehetőségeket. Ilyen a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti és a létesítő okirat érvénytelenségének a megállapítására irányuló per, továbbá a törvényességi felügyeleti eljárás. Ezeket az eljárásokat a jogosultak nem bármikor, hanem a törvény által megállapított jogvesztő határidőn belül indíthatják meg. Így például a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti pert a kifogásolt végzésnek a Cégközlönyben történt közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidőn, a létesítő okirat érvénytelenségének a megállapítása iránti pert a bejegyző végzés közzétételétől számított hat hónapon, a törvényességi felügyeleti eljárást pedig az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni, de egy éven túl már nincs mód az ilyen eljárásra.

A Fővárosi Főügyészség keresete alapján indult egyik ilyen különleges jogorvoslati ügyben a Fővárosi Bíróság az ítéletében megállapította, hogy az alperes gazdasági társaság alapító szerződése érvénytelen. Egyidejűleg ezt a szerződést hatályossá nyilvánította, a bejegyző végzést pedig hatályon kívül helyezte.

Fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a hatályon kívül helyezett jogsértő bejegyző végzést is fenntartotta hatályában, a társasági szerződéssel együtt. Ezzel a Legfelsőbb Bíróság a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően biztosította az ügyben a további cégbírósági intézkedésekhez szükséges időt.

A cégtörvény pontosan meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a bejegyző végzést hatályon kívül helyező ítélettel öszszefüggésben a cégbíróságra hárulnak. Ezért a cégtörvény alapján a bejegyzésről annak idején rendelkező cégbíróság a Legfelsőbb Bíróság döntésének a kézhezvétele után - annak mintegy a végrehajtásaként - megszűntnek nyilvánította a perbeli gazdasági társaságot, és elrendelte a végelszámolását.

Ez ellen a végzés ellen fellebbezéssel élt az érintett társaság jogi képviselője. Arra való hivatkozással, hogy az ilyen ügyeknél a cégtörvény alapján a bíróság kötelezettsége csak arra terjedhet ki, hogy felhívja a társaságot a végelszámolási eljárás megindítására, de arra már nem, hogy azt maga rendelje el.

A gazdasági társaság fellebbezését nem találta alaposnak a Fővárosi Ítélőtábla. Határozatában rámutatott, hogy ha a cég bejegyzésére vonatkozó végzést hatályon kívül helyezi a bíróság, akkor a cégtörvény előírásai alapján a további teendőket illetően nincs a cégbíróságnak mérlegelési lehetősége. Feladata ilyenkor a perbíróság ítéletének a végrehajtása. Ezért a céget megszűntnek kell nyilvánítania, és vagyoni helyzetétől függően a végelszámolási eljárást el kell rendelnie, illetve szükségtől függően a felszámolási eljárás megindítása érdekében intézkednie kell. Ezért az adott ügyben helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor mellőzte a társaság felhívását a végelszámolási eljárás megindítására, illetve végelszámoló kijelölésére, és ehelyett azt maga a bíróság rendelte el.