Komplex stratégia Miskolcon
A lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi. LXXVIII. törvény és a hozzá kapcsolódó önkormányzati rendelet, melyek az önkormányzati bérlakáshoz jutást szabályozták, 1995-re túlhaladottakká váltak. Mind a lakás-, mind a helyiség-bérbeadással kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok új önkormányzati lakás-, valamint helyiséggazdálkodási koncepció kialakítását tették szükségessé Miskolcon.
A Miskolc város önkormányzatának bérbeadói feladatait ellátó Miskolci Ingatlankezelő Részvénytársaság (MIK Rt.) dolgozta ki 1995-ben a közgyűlési határozattal is elfogadott helyzetfelmérést és -tanulmányt, majd egy évvel később középtávú városfejlesztési stratégiatanulmányt készítettek. Az azóta elfogadott hét városfejlesztési részstratégia egyike a gazdaságfejlesztési stratégia, mely tartalmazza a vagyonhasznosítás részét képező ingatlanvagyon-gazdálkodás középtávú elképzeléseit is.
E szerint cél a belterületi lakó- és intézményi telkek menynyiségi csökkenésének megállítása annak érdekében,hogy a város rendelkezzen szabadon felhasználható, elsősorban szociális, ipartelepítési és foglalkoztatási céloknak is megfelelő területekkel.
Ezt a célt az értékesítéssel közel azonos ütemű ingatlanvásárlással szükségszerű biztosítani, melynek eszközrendszere az ingatlanportfóliós gazdálkodás kialakítása és működtetése.
A város alap- és vállalt feladatainak színvonalas ellátása érdekében a vagyonkezelési projekt célja bevétel termelése (működtetés, bérbe-, használatba-, lízingbe adás, elidegenítés), mellyel biztosítható az ingatlanvagyon reálértéket megőrző szinten tartása, továbbá új vagyonelemek szerzése, beruházások finanszírozása, valamint a költségvetési források kiegészítése.
A vagyongazdálkodási funk-ciók egy része (centralizált elemek) változatlanul az önkormányzati hivatal szervezeteinél marad, másik részét célszerű szerződéses formában decentralizálni, profi vagyonkezelőhöz kihelyezni. Míg az ingatlan mindvégig önkormányzati tulajdonban marad, a kezelő - jutalék ellenében - az önkormányzat megbízása alapján jár el. Ellátja az operatív feladatokat, direkt informatikai kapcsolattal támogatja a szoros együttműködést igénylő tervezési-végrehajtási-elemzési munkát. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok piaci értékét a vagyonkezelő köteles külső, független vagyonértékelővel megállapíttatni, melytől az értékesítés során lefelé eltérni csak a tulajdonos hozzájárulásával szabad, a megállapított érték feletti értékesítés esetén a vagyonkezelőt jutalék illeti meg.
A vagyonkezelő szervezetre vonatkozóan általánosan elfogadott megállapítás, hogy a szabadpiaci gondolkodás érvényesülése végett annak az önkormányzattól függetlennek, de a tulajdonosi szemléletet megtartandó, tehát önkormányzati érdekeltségű társaságnak kell lennie. Így biztosítható, hogy a vagyonkezelőt megillető jövedelem, illetve jutalék a város érdekeit szolgálja.
Az ingatlanportfóliós gazdálkodás a határozat alapján négyéves időtartamú, kísérleti jellegű ingatlancsomaggal indul, melynek összetétele szintén a fent említett tanulmány javaslatai alapján állt össze. Ezek olyan belvárosi ingatlanok, melyek magukban hordozzák mind a funkcionális, mind az esztétikai megújulás szükségességét és lehetőségét is. A vagyonelemek ismeretében a portfóliónyitó vagyonértékét külső, független igazságügyi mérnökszakértő állapította meg. A tervezett átalakítások, funkcionális változások, új építések alapján az egyes ingatlanvagyon-elemek értéknövekedésére kalkuláció és évenkénti pénzügyi ütemezés (cash-flow) készült.
