Szegeden bevonnák a magántőkét

A bérlakásállomány jelentős bővítéséhez célszerűnek látszik a magántőke erőteljesebb bevonása, amelynek alaplehetőségei fellelhetők a lakásprogramban, de annak feltételrendszere további finomításra szorul - különösen finanszírozási és garanciális kérdésekben. Ahhoz, hogy Európa más országaihoz hasonlóan a magántőke számára vonzó és profitábilis szektor legyen hazánkban is a bérlakásépítés, elengedhetetlen az, hogy a lakhatás megoldására vonatkozó szociális kedvezményeket ne a lakáson, hanem a lakókon keresztül érvényesíthessék - mondta lapunknak Németh István, a szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. elnök-vezérigazgatója. Érvelése szerint ezáltal a bérlakások megállapított bérleti díjai a befektetők számára kiszámíthatóak és a megtérülést biztosítják.

A kedvezményeket vagy támogatást önkormányzati, illetve állami forrásból az egyének, illetve családok kapnák. E modell kidolgozása és mielőbbi bevezetése elvezethet oda, hogy a jelenlegi alacsony bérlakásállomány (Szegeden a teljes lakásállomány 7 százaléka) megcélozhassa a kívánt 15 százalékos uniós szintet. Ennek eléréséhez (kb. 5500 lakás) az ország más városaihoz hasonlóan Szeged is várja a befektetői érdeklődést - hangoztatta a vezető.

Szegeden az országos tendenciáknak megfelelően a korábban állami, majd önkormányzati tulajdonba került bérlakások száma drasztikusan csökkent a rendszerváltást követő években. Ez a csongrádi megyeszékhelyen azt jelentette, hogy az 1990-ben kezelt állományként regisztrált 19 800-as lakásszám 2004-re 5100-ra apadt.

A folyamat robbanásszerű felgyorsulásához az 1993-as lakástörvény vezetett, amely a bérlők számára vételi jogot biztosítva, az önkormányzatok kezébe adta a feltételek rendeleti meghatározását. A helyi rendelet értelmében például egy paneltechnológiával készült épületben lévő lakást a forgalmi érték 30 százalékáért lehetett megvásárolni úgy, hogy az így kialakult vételárnak mindössze 10 százalékát kellett egy összegben befizetni a szerződéskötéskor, a fennmaradó vételárhátralékra pedig 25 éves részletfizetési kedvezmény volt biztosított 6 százalékos (!) hitelkamattal. További kedvező lehetőség biztosíttatott azáltal, hogy a vételárhátralék egyösszegű befizetése esetén további 40 százalék kedvezmény illette meg a vásárlót.

Az adásvételi folyamat felgyorsításában a város mint eladó és a bérlő mint vevő egyaránt érdekelt volt, természetesen más-más érdekek mentén. Szeged önkormányzata - mint tulajdonos - forráshiánnyal küszködve egyszerre kívánt egyrészt jelentős bevételeket realizálni az értékesítésből, másrészt pedig - költség oldalról - igyekezett megszabadulni a bérlakások működtetéséből, karbantartásából, netán felújításából reá háruló költségektől.

A vevői oldal, azaz a bérlő hosszú - esetleg évtizedes - bérlői pozíciójából végre a várva várt tulajdonosi pozícióba kerülhetett. A kontraktusok megkötésének szinte euforikusnak tűnő pillanataiban egyik fél sem számolt a hosszú távú folyamodványokkal, az ilyen típusú tulajdonosváltás veszélyeivel. Az önkormányzat egyrészt nem számolt azzal, hogy a leapadt lakásállomány drasztikusan beszűkíti mozgásterét a szociálisan rászorultak lakhatási problémáinak megoldásában, másrészt azzal sem, hogy a "nyakában ragadt" lakásállomány műszaki állapota és a bennlakók lakbérfizetési lehetőségének és készségének kritikusan alacsony szintje miatt a maradék lakásállomány egyszerű fenntartása is komoly terheket ró rá.

Külön problémát jelent e vonatkozásban azon épületek, lakások helyzete, amelyekben vegyes tulajdon alakult ki - többségi magántulajdonnal -, s melyek városképi szempontból is jelentősek (közöttük nem kevés műemléki értékekkel bír). Ezek felújítására, rendbetételére vonatkozóan az önkormányzat elveszítette közvetlen ráhatását - emlékeztetett az elnök-vezérigazgató.

Két évvel ezelőtt az önkormányzat fontos célkitűzésként szabta meg a bérlakásállomány bővítését és a lakásmobilizáció megteremtését. A nemzeti lakásprogram által meghirdetett pályázat keretében jelenleg 50 használt lakás megvásárlásával bővíti rendelkezésre álló keretét. E megoldással - mely olcsó, igazodik a rászorultak anyagi lehetőségeihez és igényeihez - egy éven belül 150 család számára biztosítja a minőségi "mozdulás" lehetőségét, hiszen akiktől megvásárolták a lakásokat, azok korszerűbb társasházakba költözhetnek, esetleg házépítésbe fognak.