A tudatlanság halálos is lehet

Európa járványos betegségtől szenved, aminek a Patient Information Deprivation Syndrome (páciens információ megvonási szindróma - PID) nevet adhatnánk. Az európai törvények értelmében ugyanis a fogyasztók nem ismerkedhetnek meg kellőképpen az egészségügyi ellátásukat érintő információkkal. Vegyük például az osteoporosis (csontritkulás) betegséget, amely több mint 12 millió nőt sújt Európában. Öt éve vannak bizonyítottan jó gyógyszerek a kezelésére, ám csupán 2,5 millióan részesülnek megfelelő terápiában. De gondolhatunk a statinkészítményekre is, amelyeket több mint 15 éve fejlesztettek ki a magas koleszterinszint kezelésére. Tanulmányok bizonyították, hogy a statinok csökkentik a szívroham, a stroke kockázatát. Ennek ellenére a statinra szoruló európaiak csak fele szedi ezeket a készítményeket.

A négy évvel ezelőtt elindított lisszaboni programban az európai vezetők azt tűzték ki célul, hogy 2010-re Európa váljon a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává. Tavaly az e-egészségügyről tartott EU-konferencián a miniszterek felvázolták azt a jövőképet, amelyben a polgárok érdekei állnak a magas színvonalú, egészségüggyel kapcsolatos információs szolgáltatások középpontjában, és úgy tartották, előnyhöz juthatnak azzal, ha az interneten széles körben rendelkezésükre állnak a pontos egészségügyi információk.

Óriási a szakadék a retorika és a realitások között. A gyógyszergyártók nem tehetnek közzé tényszerű, nyilvános tájékoztatást azokról a termékekről, amelyeket kutatásokkal vizsgáltak, teszteltek, és amelyeket jóváhagyattak az egészségügyi hatóságokkal. Ugyanakkor bármelyik, esetleg kétes hatású növényi készítmény gyártója vagy ugyancsak gyanús magángyógyító ezt megteheti.

Ezért aztán a motivált európai fogyasztók amerikai webhelyekre látogatnak a kívánt információkért, míg azok, akik nem tudnak angolul vagy nincs internet-hozzáférésük, nem is tudnak arról, hogy milyen egészségügyi választási lehetőségeik lennének.

A jelenlegi tiltásokat kritizálók közül néhányan úgy vélik, az európai kormányok azért nem akarják, hogy a polgáraik ismerjék az új terápiákat, mert akkor követelni fogják a gyógyszereket és az eszközöket, ami alaposan megterhelheti az egészségügyi költségvetést.

A PID-szindróma azonban gyógyítható. A gyógymód úgy kezdődik, hogy a fogyasztókat intelligens és felelős embereknek tekintjük, és liberalizáljuk a kutatáson alapuló, gyógyszeripartól származó, közvetlenül a pácienseknek szánt szabályozott tájékoztatást.

Ezzel gazdagodik a páciensek és az egészségügyi ellátásban dolgozók közötti párbeszéd, javulnak a klinikai eredmények, életek menthetők meg.

Ez lenne az igazi lisszaboni szellem, amely valóra váltaná az egészségügyi ellátással kapcsolatos digitális tájékoztatás ígéretét.