Átalakuló könyvvizsgálói piac
A számviteli törvény rendelkezései értelmében jelenleg az ötvenmillió forintnyi éves árbevételt produkáló hazai cégeknek van könyvvizsgálati kötelezettségük, ám az unió országaiban ez 1,7 milliárd forintnak megfelelő eurót meghaladó mérlegfőösszegnél kötelező csupán. Ha Magyarországon is felfelé mozdulna az értékhatár, az minden bizonnyal hátrányosan érintené a kisebb könyvvizsgáló cégeket - véli Tímár Pál, a PricewaterhouseCoopers (PWC) vezető menedzsere. A tízmilliárdosra becsült magyar könyvvizsgálói piacot becslések szerint hetven-nyolcvan százalékban lefedik a Big Four magyarországi partnercégei, a PWC, az Ernst & Young, a KPMG és a Deloitte.
Tímár Pál szerint enélkül is nagy változások előtt áll a könyvvizsgálói piac, és nem csak Magyarországon. A nagy cégbotrányok után - mint az USA-ban az Enron, Európában pedig a Parmalat - új, addig nem létező könyvvizsgálói szabványokat kezdtek érvényesíteni munkájuk során a nagyobb cégek. A nemzetközi könyvvizsgálati szabványok (International Standards on Auditing, ISA) tavaly óta előírják, hogy a könyvvizsgálóknak vizsgálatuk során fel kell tenniük az esetleges csalásokkal kapcsolatos kérdéseket, ezt egy új szabvány (fraud standard) kifejezetten elő is írja számukra. Magyarország jól áll az európai szabványok átvételével - állítja Tímár, hozzátéve: a fraud standardnek is elkészült az aktualizált magyar változata, és azt elfogadta a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is. A nemzetközi számviteli szabványokat (International Accounting Standards) Magyarországon jelenleg még a számviteli törvény rendelkezései helyettesítik, az idén azonban felállt a Pénzügyminisztériumban a Magyar Számviteli Standard Testület, melynek feladata a hazai szabványok megalkotása lesz.
Komoly rivalizálás folyik ugyanakkor Európa és az Egyesült Államok között, hogy az elsősorban az európai országokban érvényes IAS vagy a tengerentúlon honos US GAAP legyen világviszonylatban is a domináns.
Szintén a nagy, nemzetközi pénzügyi botrányok következtében vetődött fel az az elképzelés, hogy meghatározott időközönként, öt-, illetve hétévenként kötelező rotáció valósuljon meg a könyvvizsgáló cégek között, elkerülendő az esetleges nem kívánt összefonódásokat. Vita is inkább azon van, hogy maguk a könyvvizsgáló cégek cserélődjenek-e, vagy elegendő, ha csupán a könyvvizsgálatot végző személy változik. Ha meghatározott időközönként a társaságok kötelező rotálását írnák elő a majdani szabályok, az a Big Four cégei között a piac automatikus újraosztását jelentené - véli Tímár. Mivel pedig a Big Four globálisan működik, ha bármelyik közülük az USA-ban elnyer egy ügyfelet, azzal Európában, és így Magyarországon is elnyerte.
Magyarországon él egy sajátosan egyedi szabályozás, amely a könyvvizsgáló cégek rotációját eredményezheti. Ha egy könyvvizsgáló hitelesíti egy átalakuló társaság úgynevezett átalakulási vagyonmérlegét, úgy az adott könyvvizsgáló három évig nem lehet az átalakult társaság könyvvizsgálója. Tímár szerint az egyedi magyar szabályozás is hozzájárulhat a piac újraosztásához.
