Az EU-alapok új kihívást jelentenek
A kis- és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok fejlesztési beruházásai számára az EU-alapok új - ma már mindenki számára egyértelműen látható - meghatározó mértékű forrást biztosítanak az elkövetkező években. Az EU-forrásfelhasználás azonban megközelítésmódjában mindenképp, de gyakran praktikus megoldásaiban is új projektmenedzsment-kihívásokat tartogat - mondja Bálint Ákos, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Rt. menedzser-tanácsadója.
Az AAM megközelítésében
az EU-finanszírozású projektek életciklusa kilenc fázisból - a pályázati profil elkészítése, lehetőségek elemzése, projektgenerálás, döntés előkészítés-tervezés, a finanszírozás megtervezése, pályázati dokumentáció előkészítése, projekt előkészítése, közbeszerzések lebonyolítása, projektmenedzsment - áll. A szakember szerint könnyen úgy gondoljuk, hogy a projektmenedzsment-feladatok csak a fejlesztés tényleges végrehajtása során lépnek fel, a tapasztalatunk mégis az, hogy a leghangsúlyosabb elem a megvalósítandó beruházás előzetes felső szintű megtervezése, projektdefiníciója.
Az EU sikeres projektek társfinanszírozásában érdekelt, így teljes bírálati és ellenőrzési rendszere arra lett (lesz) kiépítve, hogy kiszűrje a nem megfelelő projekteket, és elvárásrendszerével formálja a vállalkozók gondolkodását. A sikeres pályázatok - elméletileg - sikeres projektötleteket takarnak, amelyekbe érdemes belekezdeni. De hogyan is jutunk idáig?
Bármennyire is szeretné az EU, hogy a projektek tervezése professzionális módszertanok segítségével történjen - ilyen például a Logframe projekttervezési módszertan -, a való élet azért ma még gyakran nem tud megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Mégis, a pályázati adatlapok kitöltésekor a projekt vezetője - a vállalkozás képviselője - végig kell hogy gondoljon olyan alapvető kérdéseket, amelyek megválaszolása csökkenti a projektkockázatokat. A projektgenerálás és döntés-előkészítés fázisokban lehet felismerni azokat a problémákat, amelyek adott esetben a pályázatírás kudarcához vagy a megvalósítás kudarcához vezethetnek. Ekkor kell vizsgálni a célok, az ütemezés, a műszaki megvalósíthatóság, az erőforrásigény és a finanszírozhatóság realitását, a pályázati jogosultságot, és kvázi előre el kell bírálni a projektet. A megfelelőség egy részét maga az EU-finanszírozási rendszer is ellenőrzi, de legyünk őszinték, tetemes részét csak az élet. Ezért óriási a felelősség azokon, akik a nyomtatványokat kitöltik, hiszen a nyertes pályázat még nem takar feltétlenül menedzselhető beruházást.
Bálint Ákos meggyőződése, hogy az EU finanszírozta projektek esetében ugyanolyan jelentősége van a szponzorok felelősségvállalásának, mint más projektek esetében, már a tervezés fázisában is. Ez a felelősségvállalás ráadásul hosszú távú kell hogy legyen, hiszen a projekt tervezése és megvalósítása között jelentős idő telhet el, nem beszélve arról, hogy a projekt az operatív programok zárását követő öt évig még ellenőrizhető. Ha ez idő alatt a szponzorok, döntéshozók nem tudják ellenőrzésük alatt tartani a projekteket, az könnyen az EU-finanszírozási rész elvesztéséhez vezethet.
Projektmenedzsment szempontból a pályázati projektek sajátossága, hogy rengeteg szakmának kell megjelennie (műszaki, pénzügyi, közbeszerzési, plusz az adott szakma: például agrár). A projektmenedzsernek felső szinten értenie kell az összes szakterülethez, és koordinálnia kell a sok szereplőt. Ezért fog kialakulni valószínűleg azoknak a speciális projektvezetőknek a köre, akik mindezekkel a képességekkel rendelkeznek, és nagyon hatékonyan képesek bevonni a megfelelő szakértelmet. Ez a szakember reményei szerint azokat a tanácsadó cégeket helyezi előtérbe, amelyek méretükből adódóan - mint például az AAM - már ma is rendelkeznek mindezekkel a képességekkel.
