Erőművek a karbonlista élén

A hazai létesítmények közül a Mátrai Erőmű Rt. visontai erőműve használhatja fel a legtöbb szén-dioxid-kibocsátási kvótát az európai uniós emissziókereskedelmi rendszer keretén belül - derül ki a magyar nemzeti kiosztási terv tervezetéből. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján közzétett legutóbbi tervezet értelmében a visontai széntüzelésű erőmű jövőre közel hat és fél millió, egyenként egy tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvótával gazdálkodhat.

A visontai erőművet a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. dunaújvárosi nagyolvasztó- és acélgyártó üzeme követi valamivel több mint kétmillió kibocsátási egységgel, s a sorrendben ezután következik a többi erőmű. Harmadik helyre az AES Tisza Erőmű Kft. tiszaújvárosi erőműve került mintegy másfél millió kvótával, majd a Dunamenti Erőmű Rt. százhalombattai erőműve következik nagyjából 1,4 millió kibocsátási egységgel, az ötödik legtöbb kvótára pedig a Mol Rt. százhalombattai kőolaj-finomítója számíthat.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló európai uniós emissziókereskedelmi rendszer Magyarországon mintegy 170 létesítményt érint, s a nemzeti kiosztási terv tervezete szerint a hazai cégek összesen évi 29 millió tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvótán osztozhatnak. Mint a fenti sorrend is jelzi, a legtöbb egységet - a tényleges szén-dioxid-kibocsátásnak megfelelően - az energetikai szektor kapja, ám egyenként szintén jelentős mennyiségű kibocsátási egységet kaphat a Duna-Dráva Cement Kft. és a Holcim Hungária Cementipari Rt. két-két cementgyára is. A kvótákat létesítményenként osztják szét, így egy-egy cég több objektummal is szerepelhet a listán. Ebben a tekintetben a Mol Rt. a listavezető 14 különböző üzemmel, de a kiosztási terv tervezete szerint - igaz, kisebb mennyiségekkel - a Wienerberger Téglaipari Rt. is 13 téglagyárával vehet majd részt a kvótakereskedelemben.

Az emissziókereskedelmi rendszert Brüsszel 2005-ben indítja el, s ehhez valamennyi tagállamnak el kell készítenie saját nemzeti kiosztási tervét. A tagországok többsége ezt nem teljesítette az előírt határidőre, s a késlekedők között szerepel Magyarország is. Hosszas társadalmi egyeztetéseket követően a magyar nemzeti kiosztási terv tervezete október elejére nyerte el végleges formáját, s a kormányzati illetékesek szerint a kabinet várhatóan ma hozza meg a döntést az anyagról, amelyet így jövő héten már az Európai Bizottság illetékes munkacsoportjának tagjai is megvitathatják.

Az emissziós kvóták kereskedelmi rendszerétől egyébként szakértők egyértelmű áremelkedést várnak. A brit áram nagykereskedelmi piacon a jövő évre vonatkozó áramvásárlási szerződéseket előkészítő tárgyalások alapján 30-50 százalékos áremelkedést várnak.