Évi tizenkét nap tanulóidő
Míg Amerikában 65 milliárd dollár körül mozog a tréningpiac nagysága, Magyarországon körülbelül 2,5 milliárd forintot költenek a cégek képzésekre, továbbképzésekre. Míg az USA-ban és Kanadában átlagosan a vállalati összbérköltség körülbelül 2 százalékát költik továbbképzésre, addig Franciaországban kötelezően 1,2 százalékát kell a munkatársak fejlesztésére áldozni. A DBM Magyarország kutatásai szerint a leghatékonyabban működő vállalatok esetében a ráfordítás aránya 6 százalék körül mozog. Az európai átlag 2513 euró/résztvevő. Vezetői képzésre legtöbbet például Németországban költenek, megelőzve a skandináv államokat - mondta el a KPMG-BME Akadémia évnyitóján Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezető partnere.
A költségek mellett a ráfordított idő mennyisége is meghatározza a vállalatok képzésének hatékonyságát - állítja Juhos Andrea. A nemzetközi hálózatot működtető cég szakembere úgy véli, míg Amerikában 5-10, addig Európában átlagosan kilencnapnyi tréningen vehetnek részt a vállalatok munkatársai. Az amerikai felső vezetők azonban akár 3-8 hetet is képzésen tölthetnek az 52 hétből. Az új EU-tagállamok több mint 100 főt foglalkoztató és főként külföldi tulajdonú vállalatai esetében a képzéssel töltött idő több. Magyarország, Szlovénia, Csehország esetében egyaránt 12 nap körül mozog, munkavállalónként. Divattá vált a tréningoutsourcing, vagyis a legtöbb vállalat kiszervezi a képzéseket. A DBM Magyarország kutatása szerint a HR-vezetők a kihelyezett vállalati képzéseket, a nyílt tréningeket, a szemináriumokat, valamint konferenciákat, a coaching-, illetve mentoringprogramokat tartják a leghasznosabb képzési formának. A konzervtréningek kora lejárt - állítja Juhos Andrea, épp ezért egyre gyakoribb, hogy a vállalatok úgynevezett belső akadémiákat szerveznek.
Az úgynevezett "hard" készségek fejlesztése elsősorban az informatikai ismereteket, információbiztonságot, üzleti stratégiát, a pénzügyi tudást helyezi középpontba, de a törvényi változásokkal kapcsolatos képzések, valamint a projektmenedzsment népszerűsége is kiemelkedő. A vezetői készségek, a támogató vezetői kommunikáció, a csapatműködés, a tárgyalástechnika, a konfliktus-, valamint az ügyfélkezelés fejlesztése a leggyakoribb a "soft" készségek közül. Általános tendencia, hogy egyre nő az esettanulmányok, az úgynevezett "legjobb gyakorlatok" megismerésének igénye, valamint a többfunkciós képzések szerepe is.
A DBM Magyarország elemzése szerint a képzések abban is segítik a vállalatokat, hogy a munkatársak lojalitását és motiváltságát fokozzák, valamint a napi munkavégzéshez szükséges magabiztosságukat növelje. Ezen túlmenően a cég produktivitását és a profitabilitását is növeli egy-egy tréning. A képzésekre fordított összeg 10 százalékos növelése két év alatt 3 százalékos produktivitásnövekedéshez vezet - hangsúlyozza Juhos Andrea.
