Felértékelődik a szakma

Ma már csupán a vállalatok rutinszerű üzemeltetésével egyetlen cég sem maradhat hosszú távon talpon - mondja Lipi Gábor. A versenyt az dönti el, ki az innovatívabb, ki tudja legjobban, legrugalmasabban menedzselni a változásokat. Azaz nem a gyártásban, a termelésben van az üzlet, hanem a projektekben, a célirányos, értékteremtő fejlesztések kitalálásában és eredményes megvalósításában. Ezért a projektmenedzsment elkerülhetetlen.

Nálunk a társadalom ezt még nem ismerte fel. Ahol ez jobban sikerült, ott előrébb tartanak. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-s pénzek is csak fejlesztésekre, projektekre kaphatóak, üzemeltetést nem finanszíroznak. Ezért egyre jobban fel kell hogy értékelődjön a projektmenedzsment. Ez más jellegű gondolkodásmódot, szemléletet feltételez. Nem kell azonban mindent kitalálni, a nulláról kezdeni, mert megvannak a legjobb gyakorlatok, a projektmenedzselési módszertanok.

Lipi Gábor szerint Magyarországon a projektmenedzsment alkalmazása terjedőben van, szintje az európai átlaghoz képest nem rossz. A franciák, a németek is tudnak rosszul felhasználni, elkölteni projektpénzeket - mondja. A szakma élvonalában az Egyesült Államok van. Sok pénz vész el a projektek hatékonyabb menedzselésének hiánya miatt - állítja a szakember. Sokszor nem hasznosul kellően a pénz, a befektetett energia. Fontos lenne ezen változtatni, hiszen ezzel új források nélkül is GDP-növekedés érhető el.

Egy amerikai felmérés szerint a módszertani hiányosságok miatt dollármilliárdok vesznek el. Lipi Gábor három tipikus hiányosságot említ. Az egyik, hogy a fejlesztéseknél, projekteknél az előkészítés során nem vonják be az érintetteket. A másik, hogy nem fordítanak kellő energiát arra, hogy kellő alapossággal tisztázzák, mi a cél (legyen szó üzleti vagy jóléti célról), mit akarunk elérni, milyen eredményekre van szükség.

A harmadikat nemzeti sajátosságnak nevezi, ami a kelet-közép-európai kultúrából adódik. Nevezetesen, nálunk még mindig vertikális struktúrában - főnök-beosztott hierarchiában - gondolkodnak. A hazai vezetők szeretnek mindenről maguk dönteni, és erős kontroll alatt tartani minden folyamatot. A projektek azonban horizontális hálózatot és együttműködést igényelnek, csak akkor lehetnek sikeresek. Ennek megfelelően az érett menedzsmentgyakorlat az, hogy a döntéshozatali jogot oda delegálják, ahol ezek a leghatékonyabban járulhatnak hozzá az új értékteremtési folyamathoz.

A magyar kezdeményezések gyakran azért is fulladnak kudarcba, mert a vállalkozások vezetői nem tudják pontosan megfogalmazni a célokat - mondja Lipi Gábor. Ilyenkor pedig hiányosságokkal küszködik a támogatás és a finanszírozás is. Míg a projektmenedzserek minősítésére van objektív minősítés, addig a projektek realitásának mérlegelése komoly vezetői kihívást jelent. Ezért is lenne szükség nagy gyakorlattal rendelkező profi menedzserekre, akik el tudják dönteni, hogy mennyire valósítható meg az adott kezdeményezés, milyen feltételekkel érdemes hozzákezdeni. A szakember szerint az informatika területén az elmúlt tíz évben komoly módszertani előrelépés volt. Másutt azonban sok még a teendő, az üzleti életben és az államilag finanszírozott fejlesztéseknél is. Példaként említette, hogy egy közepes méretű, ezerfős kereskedelmi banknál az ezer "emberévnyi" teljes munkaerő 20-25 százaléka dolgozik projektekben a banki rendszerek és szolgáltatások folyamatos fejlesztésén. Ez a telekomszolgáltatóknál még magasabb, a közszolgáltatóknál alacsonyabb. Mivel jelenleg projektboom van, és elmúlása nem várható, ez az arány a versenyhelyzetben nőni fog - véli a szakember.

A projektmenedzsment költségének aránya ágazatonként eltérő; az építőiparban 3-5 százalék, az informatikában pedig 10-20 százalék. Átlagosan öt százalékkal számolva, több tíz milliárdos piacról van szó.