Tanulás vállalati és magánúton

Idegen nyelvű szakmai továbbképzések, informatikai képzések, valamint HR-, marketing-, értékesítési, biztosítási, pénzügyi szakemberek továbbképzése egyaránt megvalósítható a szakképzési hozzájárulás terhére. A szakképzési hozzájárulás az éves bérköltség 1,5 százaléka, ennek 33 százalékát fordíthatja egy hazai cég dolgozói képzésére vagy épp továbbképzésére. Vagyis egy-egy vállalat szinte ingyen képezheti a munkavállalóit, ha akarja. Jelenleg azonban a hazai cégek mindössze egynegyede használja ki a lehetőségeket, ugyanis míg nagyvállalatok esetén komoly tétel lehet a hozzájárulás mértéke, addig a kis- és közepes vállalkozások esetén nem jelentkezik akkora bértömeg, hogy képezni lehessen belőle a munkavállalókat - állítja Henczi Lajos, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felnőttképzési főosztályvezetője.

Gondot jelent az is, hogy még mindig kevesen ismerik a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény részletes szabályozását - fogalmaz Szepessy Hajnalka, a Perfekt Rt. oktatási igazgatója.

Nem lehet például bármilyen képzést finanszírozni a hozzájárulásból, csak azoknak az intézményeknek a képzéseire költhet így egy vállalat, amelyek felnőttképzési regisztrációval bírnak. Ezen belül azonban széles a paletta, az aktuális adó- és számviteli törvényeket, közbeszerzési gyakorlatot, ECDL-képzést, üzleti továbbképzést, angol, francia, német vagy akár keleti nyelveket is taníttathat egy vállalat a munkatársainak.

Míg a szakképzési hozzájárulás felhasználása a cég belső döntése, addig a felnőttképzéshez kapcsolódó személyi jövedelemadó kedvezményét bárki felhasználhatja. Ennek mértéke adóévente maximum 60 ezer forint. Míg a szakképzési hozzájárulás felhasználásakor csak az a kitétel, hogy a képzést nyújtó intézmény szerepeljen a felnőttképzési nyilvántartásban, addig a személyi jövedelemadó kedvezménye csak akkor vehető igénybe, ha az intézmény az akkreditációs eljárás során megfelelt a követelményeknek és a Felnőttképzési Akkreditáló Testület erről tanúsítványt állított ki - tájékoztatta lapunkat Szepessy Hajnalka. Erre minden magánszemélynek a képzés megkezdése előtt érdemes rákérdeznie a képző cégnél - hívja fel a figyelmet a Perfekt oktatási igazgatója.

Varga Tibor szociológus szerint elsősorban szocializáció és pénz kérdése, hogy valaki hajlandó-e tanulni. Véleménye szerint a belső igény és a külső kényszer a legösztönzőbb a tanuláshoz. Míg a belső igény tanult, családból hozott is lehet, addig a külső kényszerhez egy elbocsátás, a váltás reménye, vagy épp egy jobb pozíció megszerzése is hozzájárulhat.

A szaktárca főosztályvezetője, Henczi Lajos szerint egyértelműen 35 év felett csökken a tanulási kedv, innentől nehezebb iskolapadba ültetni az embereket.

Azok, akik külső kényszer miatt vállalják a felnőttkori tanulást - és első szakmájukat szerzik meg ezzel - állami normatív támogatásban részesülhetnek. Ezt olyan akkreditált felnőttképzési intézmények nyújtják hallgatóiknak, akik a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz pályáztak és nyertek. Az idén a támogatás mértéke tanóránként 350 forint, amely egy 150 órás, 100 ezer forintos képzés esetén 52,5 ezer forintos kedvezményt jelent a képzésben részt vevőknek - kalkulál Szepessy Hajnalka.