Nyolcszázmillió távmunkahelyekre

Robbanásszerű fejlődés előtt áll a távmunka Magyarországon, s erre szükség is lesz, mert amíg az Európai Unió tagországaiban az aktív foglalkoztatottak 15, addig Magyarországon csupán 2-3 százaléka dolgozik ilyen módon. Ugyanakkor minden létesülő távmunkahelyre százszoros a túljelentkezés - mondta el lapunknak Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke, a csütörtökön megrendezendő III. Országos Távmunka Konferencia kapcsán. A távmunka elterjedését segíti a munka törvénykönyve májusi módosítása, amely rendezte a feltételeket, az informatikai háttér fejlettsége, hiszen a lakosság egyre nagyobb része hozzáfér a szélessávú internethez, valamint az, hogy 2005-ben a munkaerő-piaci alapból összesen nyolcszázmillió forint értékben írnak ki pályázatokat távmunkahelyek létrehozására. Az eddigi két - 2002-ben és 2004-ben meghirdetett - kormányzati pályázat révén mintegy 2500 távmunkahely jött létre.

Május óta bármelyik magyar munkavállaló kérheti, hogy távmunkásként foglalkoztassák. A munkáltatók többsége azonban idegenkedik a távmunka gondolatától is, míg a munkavállalók többsége szívesebben dolgozna otthonról. Ezért szükséges a munkaadói szemlélet változása, hiszen a távmunka új típusú munkaszervezést kíván, ugyanakkor a közszféra modernizációjában a távmunkának nagy lehetőségei vannak. Kedvező példaként a KSH esetét hozta fel Simon Gábor. A statisztikai hivatal szervezeti rendszerét átalakítják, s a vidéki irodák megszűnésével nem mondanak fel az alkalmazottaknak, hiszen az adatok feldolgozását, a kérdőívek elemzését otthon is elvégezhetik. Emellett több olyan kormányzati egység is van, ahol a távmunkát be lehetne vezetni - tette hozzá.

A tanácskozáson olyan témakörök mellett, mint az üzleti alkalmazások a távmunkában, távmunka a versenyszférában, kitérnek arra is, hogy e munkaág komoly jövő előtt állhat a fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek esélyteremtése kapcsán.