Fiatalon tartanak a telítetlen zsírsavak

Elhízás, jó és rossz koleszterin, a néma gyilkosként ismert magas vérnyomás. Mindhárom összefügg a táplálkozással, a káros és a hasznos zsírok fogyasztásával.

Ideális esetben az emberek napi kalóriabevitelének (ez átlagosan 2500 Kcal) harminc százaléka zsiradék, azon belül azonban csupán tíz százalék a telített zsírsav. Ez utóbbi elsődleges feladata ugyanis csupán az energiatermelés, a túlzott telített zsírsav fogyasztása elhízást okoz, szív-ér rendszeri bajokhoz vezet. Energiát adó táplálékok a zsírok mellett a szénhidrátok, a fehérjék. Energiát nem adó tápanyagok a vitaminok és ásványi anyagok.

A telített zsírsavak elsősorban állati eredetűek. Tetemes menynyiség található a tejben és a különféle tejtermékekben, a zsíros húsokban, a szalonnafélékben, a pástétomokban, de a pálma- és kókuszolajban is.

A telítetlen zsírsavak hatására hormonszerű hírvivő vegyületek képződnek, amelyek csökkentik a gyulladásokat és vérzésgátlók. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak a gyümölcs- és zöldségfélékben találhatók. Gazdag e tekintetben az alma és a körte, különösen a héjuk. Az Egészségügyi Világszervezet napi fél kg gyümölcs vagy zöldség fogyasztását ajánlja, a rostok ugyanis megkötik a telített zsírsav egy részét, s az a széklettel kiürül a szervezetből.

A többszörösen telítetlen zsírsavak egyike az omega-6, amely az oliva-, a repce- és a napraforgóolajban található. Egy felnőtt napi telítetlenzsírsav-szükséglete 4 gramm, a 25 grammnál nagyobb mennyiség már fokozza a szabad gyökök termelődését, amelyek pusztítják a sejteket és az immunrendszert. Fontos azonban, hogy az olajat csak egyszer használjuk fel, mert újbóli felhevítésekor ugyancsak szabad gyökök keletkeznek benne. Az omega-3 telítetlen zsírsavakat például az olajos halak tartalmazzák, köztük a lazac, a makréla, a szardínia. A telítetlen zsírsavak szabályozzák a vér koleszterinszintjét és csökkentik a szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A többszörösen telítetlen szírsavak a sejtek légzésében is fontos szerepet játszanak. Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak, illetve a gamma-linolensav (ez a kenderolajban, a feketekömény-olajban és az anyatejben fordul elő) a zsírban oldódó vitaminok hordozói. Jó hatással vannak a vérkeringésre és a bőr állagára. Napi 20-30 gramm hidegen elfogyasztott telítetlen zsírsav hatására megnő a sejtek antioxidáns tartalma, s ez megakadályozza az idő előtti öregedést. A sejtmembránok ellenállóbbak lesznek az őket ért hatásokkal, például a szmoggal és más káros környezeti hatásokkal szemben. Szakemberek szerint a telítetlen zsírsavak fogyasztása hasznos a rák megelőzése szempontjából, de hatékony a reuma-, a gyomor-bél, a májpanaszok ellen is.