Megtagadott túlmunka
Ha a munkáltatónak a túlmunka elvégzéséhez bizonyítottan méltányolható érdeke fűződik és a feladatot a dolgozó megtagadja, magatartása okot adhat a rendkívüli felmondásra - hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi jogvitában.
Az ügy felperese csomagolóként dolgozott a cégnél, ahová nagy tételű megrendelés érkezett, ezért több napon át túlmunkára kényszerültek. A dolgozó azonban megtagadta az elrendelt munkavégzést, emiatt elbocsátották.
A bíróságon kereste igazát, hiába. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes mindössze öt alkalmazottat foglalkoztató kis cég. A munkahelyi légkör, úgymond, családias volt, a dolgozók tudták, hogy jövedelmük és maga a vállalkozás is a megrendelések pontos, határidős teljesítésétől függ.
A megrendelések azonban nem voltak folyamatosak, esetenként napokig alig adódott, máskor viszont összetorlódott a munka. Így történt a perbeli esetben is, amikor a cég sürgős feladatot kapott. Kérte a dolgozókat a túlmunkára. Azt azonban a felperes - hiába figyelmeztették a következményekre - nem végezte el.
Magatartását a munkaügyi bíróság lényeges kötelezettség szándékos megszegésének minősítette, és elutasította a keresetet. Döntésénél figyelemmel volt a cég nagyságára, a változóan érkező és különböző nagyságú megrendelésekre, a családias légkörre, meg arra is, hogy a munkáltató a felperes szombati távolmaradását elnézte volna, ha a többi napokon egyébként ellátja a túlmunkát. A másodfokú bíróság viszont jogellenesnek találta a cég intézkedését, a dolgozónak adott igazat. A vállalkozás az LB-től kért felülvizsgálatot.
Az LB kitért arra, hogy a munkavállaló egyik fő kötelezettsége az együttműködés és ugyanakkor a tartózkodás is a munkáltatóra nézve káros magatartásoktól. A feleket terheli még a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének betartása. Ezekre az elvekre figyelemmel a munkaügyi bíróság helyállóan foglalt állást a túlmunka elrendeléséről és a dolgozó kötelezettségszegéséről - mutatott rá az LB. A csomagoló a legmagasabb ítélkező fórum szerint is szándékos, lényeges kötelezettségszegést követett el a túlmunka megtagadásával. A feladat elvégzéséhez a cégnek bizonyítottan méltányolható érdeke fűződött, csakis túlmunkával teljesíthette a sürgős megrendelést - fejtette ki az LB. A feladat megtagadása miatt tehát alappal vált meg a cég rendkívüli felmondás útján a dolgozójától. Az LB ezért hatályon kívül helyezve a másodfokú ítéletet, helybenhagyta a munkaügyi bíróság döntését.
