Méregtelenítő kúrán a gyógyszeripar

A közelmúltban többször megrázta a piacot, hogy egy már tesztelt és engedélyezett, hosszabb-rövidebb ideje a piacon lévő gyógyszerről egyszer csak kiderül, hogy szedése az eredetileg gondoltnál sokkal súlyosabb egészségügyi kockázatokat rejt A világ még alig emésztette a német Bayer cég koleszterincsökkentője, a Lipobay 2001-es kivonását, amikor tavaly ősszel az amerikai Merck közölte, nem ad el többet az ízületi fájdalmakat csökkentő Vioxxából. Decemberben újabb három kínos bejelentés érkezett: kiderült, hogy az amerikai Pfizer Celebrex nevű fájdalomcsillapítójának is komoly mellékhatásai lehetnek, a svájci AstraZeneca Irussa nevű tüdőrákgyógyszere nem hoszszabbítja meg a betegek életét, az amerikai Eli Lilly Strattera figyelemösszpontosítója pedig májkárosodást okozhat.

Az eseteket azonnal büntették a befektetők. Az érintett gyógy-szergyártók árfolyamai estek, piacaik egyenként is milliárd dolláros nagyságrenddel szűkültek. Az elemzők vészharangot kongattak: nem csak egyes gyártók problémájáról van szó, világszerte nagyobb figyelmet kell fordítani a gyógyszerek biztonságosságára.

Újra kellett gondolni a gyógyszergyártás, az engedélyeztetés, a forgalmazás teljes folyamatát. Mindezek hatásaként robbanásszerű változások indultak el az iparágban. Felgyorsultak a fúziók, a nagyobbá, tőkeerősebbé vált társaságok elődeiknél már többet tudnak költeni kutatásaikra, tesztjeikre, végső soron tehát a biztonságosabb és jobb termékek gyártására. Várható, hogy szigorodik a gyógyszer-engedélyeztetés is, sokan ugyanis aggasztóan rövidnek tartják a klinikai tesztekre előírt időt.

Erősebb kontroll alá kerül a gyógyszerszedés. Erre azért van szükség, mert esetenként az okoz súlyos mellékhatásokat, hogy a medicinát nem az eredeti javallat szerinti betegségekre írják fel, illetve az előírtnál nagyobb dózisokban szedik azt a betegek. (Ez a gyógyszerszakma véleménye a Vioxx és Strattera kapcsán is.) E téren a magyarországi szabályozás egyébként példamutató. Itt az orvosok számára eddig sem engedélyezték, hogy a gyártó eredeti előírásától eltérően írják fel a termékeket. Nem is merültek fel panaszok azon készítményeknél, amelyeket más országokbeli súlyos mellékhatások, halálesetek miatt kellett kivonni a forgalomból.

Megnőtt a gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatási igény is. Ennek kielégítésére a világ öt nagy gyógyszeripari szövetsége és számos gyógyszergyártó nemrég önként vállalta, hogy kísérleti eredményeit ez év derekáig ingyen és mindenki számára hozzáférhetővé teszi az interneten. Ezzel persze nem elsősorban a gyógyszerfogyasztók, hanem a gyógyszerszakma és a gyógyhatóságok jobb tájékozódását fogják segíteni. Nehezen hihető, hogy az átlag gyógyszerszedő is teljességgel megérti majd a világhálón olvasható szakmai leírásokat. Ráadásul a világ gyógyszerszedő lakosságának kisebb hányada számára érhető el az internet.

A gyógyszer-visszavonások erőteljes lökést adtak a lejárt szabadalmú gyógyszerek másolatai terjedésének is. A generikus szerek előállítására eddig főként az csábította a gyártókat, hogy sok évnyi költséges kutatást megtakarítva az eredeti terméknél jóval olcsóbban tudták másolataikat forgalmazni. Ma már kockázatcsökkentő megfontolások is szólnak a generikusok mellett. A velük felváltott szert ugyanis előzőleg évekig forgalmazták, tehát volt rá idő, hogy kiderüljön esetleges veszélyes volta. Ha viszont a piacon maradt a szabadalma lejártáig, nagy valószínűséggel biztonságos is. Így olcsó utódjával szemben sem alakul ki bizalmatlanság. Nem véletlen, hogy a gyógyszer-innovációban egyébként élen járó társaságok sorra hozzák létre generikus üzletágaikat. Ráadásul ezekben nemcsak saját, lejárt szabadalmú termékeik olcsóbb változát gyártják, hanem riválisaikét is. A generikus szerek gyártásából származó többletbevételüket is felhasználhatják kutatásaik finanszírozására. Visszaverhetik vele azon támadásokat is, mely szerint nem kínálnak olcsó gyógyszereket a világ kevésbé fizetőképes lakosságának.

Ugyanakkor nem állhat át generikus gyógyszerek gyártására az egész gyógyszeripar. Nemcsak azért nem, mert egy idő után nem lenne mit lemásolni, hanem mert egyre újabb és jobb készítményekre van szükség. Ezek előállítása igencsak felgyorsult a közelmúlt éveiben az informatika, a biotechnológia eszközeinek bevetésével. (A nemzetközi gyógyszerkutatások felgyorsításában jelentős szerepet vállanak a hazai orvosi kémiai, diagnosztikai, biotechnológiai cégek is.) Szakértők szerint a testreszabott biogenetikai készítmények jelentik a mostaniaknál hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszereket.