Előtérben az európai korridorok
Magyarországon öt európai vasúti folyosó halad át, ezek fejlesztését a MÁV Rt. - részben uniós támogatások felhasználásával - kiemelt beruházásként kezeli. Ugyanakkor nyilvánvalóan nem vállalati, hanem állami felelősség egy ország vasúti pályáinak, infrastruktúrájának korszerűsítése, különösen annak fényében, hogy a rövidesen megszülető harmadik uniós vasúti programterv előbbre hozhatja a piac felszabadítását - hangzott el az európai vasúti korridoroktól rendezett konferencián.
1997-ben Helsinkiben határozták meg azon tíz fő közlekedési folyosó irányvonalát, amelyek mentén a jövőben a legnagyobb volumenű személy- és áruszállítás zajlik majd. A páneurópai hálózat kiépítésére 2015-ig háromszázmilliárd eurót kellene költeni, s további 350 milliárdot az egyéb eszközökre és a járműparkra - fejtette ki Josef Windsinger, az európai vasútmérnököket tömörítő szervezet (UEEIV) tiszteletbeli elnöke. Az EU bécsi vasúti szervezete, a TINA azonban ennél jóval kisebb összeget, kilencmilliárdot szán az előbbitől eltérően transzeurópainak nevezett hálózat kiépítésére. Az összegből az érintett országok évente együttesen 3-4 milliárdot kapnak, amelyet kötelességük ugyanennyivel megtoldani.
2015-re az unió nagy sebességű hálózatának fel kell készülnie az óránkénti 250, de legalább a 160 kilométeres utazósebességre. Josep Windsinger szerint "lehetnénk akár fele olyan gyorsak is, mint a repülők". Ma azonban még másféle hasonlat állná meg a helyét: a személyvonatok átlagsebessége 35-140 kilométer között mozog óránként. Fontos uniós feladat a műszaki megoldások egységesítése is: négy különböző villamos hálózatban és sokféle jelzőrendszer szerint közlekednek a vonatok. A fentiekkel összhangban a hazai vasútfejlesztés fő feladata a sebességkorlátozások megszüntetése, a kapacitások növelése, a biztonság javítása, az interoperabilitás (átjárhatóság) megteremtése és a környezet fokozott védelme - sorolta Mangel János, a MÁV Rt. uniós projektekért felelős igazgatója. A jelenleg 7800 kilométernyi vasúti pályát magáénak tudó MÁV Rt. 2013-ra 1700 kilométer új vágányt kíván lefektetni, ebből mintegy 400-at az elővárosi forgalomban is használt szakaszokon. A fejlesztési program 2001-ben indult. Egy 160 kilométer/órás sebességre használható, egysínes, villamosított pályaszakasz megépítése sík területen mindennel együtt másfél milliárd forintba kerül.
A hazai vasúthálózat fejlesztését évek óta támogatja az EU. A PHARE-programon keresztül mintegy ötvenmillió eurót adott, az ISPA-programban háromszázmilliót. Emellett évi 300-350 millió euróhoz is juthatunk 2007 után a kohéziós alapból.
Kérdés, fejlesztései révén milyen vasútpiaci előnyökre tehet szert Magyarország Európában. Az európai közlekedési folyosók közötti munkamegosztás nem változik túl gyorsan - válaszolt lapunknak Mangel János, s mint kifejtette, nálunk egyelőre inkább a felzárkózáson van a hangsúly. Európában például a nagy sebességű vasút a 250 kilométer/órás sebességet jelenti, nálunk a 160-at. A következő tíz évben rendbe kell tenni a nagyon rossz állapotú hazai hálózatot, amely miatt ma a vonalak bő harminc százalékán kell korlátozni a sebességet. A műszaki fejlesztéseknél pedig igazodni kell az európai rendszerekhez.
