Hármas vita robbant ki Németországban: forró téma lett az adóemelés, bevándorlás, valamint a szociális rendszer reformja
Komoly belpolitikai feszültséget okoz Németországban a bevándorlás és a szociális ellátórendszer kapcsolatának kérdése. A vita azután éleződött ki, hogy Bärbel Bas szociáldemokrata munkaügyi miniszter egy parlamenti meghallgatáson azt állította, hogy a bevándorlóknak egyáltalán nem célja a bőkezű szociális rendszer kihasználása. A kijelentésre élesen reagáltak az uniópárti politikusok, akik szerint a valóság ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. Alig múlik el nap, hogy a bevándorlás okozta károk szőnyeg alá söprését célzó állítást ne cáfolná valaki a konkrét tényekkel.
A BILD beszámolója szerint Stephan Mayer, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) belpolitikai szakértője úgy látja, a bevándorlás egyre nagyobb terhet ró a német szociális államra. Szerinte egyre többen kerülnek be úgy a támogatási rendszerbe, hogy közben nem a munkaerőpiacon jelennek meg, hanem tartósan az ellátásokra támaszkodnak. Mayer azt állítja, ez már nem egyszerű költségvetési kérdés, hanem a társadalmi összetartást, vagyis a társadalmi kohéziót is veszélyezteti.
A bevándorlás költségei Németországban
A lap által idézett adatok szerint a külföldiek aránya az alapellátásban 2005-ben még 18,8 százalék volt, 2025-re viszont 47,6 százalékra emelkedett. A BILD arra is rámutat, hogy 2025-ben 21,7 milliárd euró jutott külföldi ellátottaknak, míg a német állampolgároknak 24,9 milliárd eurót fizettek ki ugyanebben az időszakban.
Közben a legfrissebb rendőrségi jelentések szerint a Szíriából és Afganisztánból migránsok nyolcszor-kilencszer nagyobb valószínűséggel követnek el erőszakos bűncselekményeket, mint a németek − írja az Origo.
A Kereszténydemokrata Unió egyik politikusa, Roman Poseck, Hessen tartomány belügyminisztere, szintén bírálta Bas kijelentését. Szerinte a munkaügyi miniszter nem hajlandó szembenézni azzal a ténnyel, hogy sok bevándorló nem a munkaerőpiacra lép be, hanem a szociális rendszer juttatásait használja ki. Poseck szerint a szociális visszaélések aláássák az államba vetett bizalmat, miközben a számlát végső soron az adófizetőket terhelik.
Mindeközben a Friedrich Merz kormányán belül kialakult belső válságra válaszul az adók emelésének lehetősége is felmerült, de úgy tűnik, ez jelentős ellenállásba ütközik.
A másik nagy front ugyanis a kormánykoalíción belül nyílt meg. A BILD szerint feszült a viszony Friedrich Merz kancellár és Lars Klingbeil alkancellár között, miközben a fekete-vörös koalíció egyszerre próbál reformokat keresztülvinni, kezelni az államháztartási nyomást és megőrizni politikai mozgásterét.
Fizessenek a gazdagok?
Klingbeil a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) keddi kongresszusán világossá tette: szerinte nem lehet olyan jövedelemadó-reformot végrehajtani, amelyben a legjobban keresők nem fizetnek többet. Ez azonban élesen szembemegy Merz eddigi álláspontjával, aki kategorikusan kizárta az adóemelés lehetőségét. A vita így nemcsak gazdaságpolitikai, hanem koalíciós erőpróba is lett − írt meg az Origo.
Merz közben a szakszervezeti kongresszuson arról beszélt, hogy Németország évtizedek óta nem látott cselekvési kényszer alatt áll. A kancellár szerint a geopolitikai és gazdasági átrendeződés egyszerre találkozik a régóta halmozódó strukturális problémákkal, ezért az országnak változnia kell. Az ötlet fogadtatása ugyanakkor hűvös volt: a BILD tudósítása szerint a teremben sokan „lefelé mutató hüvelykujjat” ábrázoló táblákkal fogadták.
A koalíciós nyomást tovább növeli, hogy a munkaadói oldal gyors reformokat követel. A német munkaadói szövetség vezetője, Steffen Kampeter szerint a kormánynak mielőbb bizonyítania kell kormányzóképességét, és refomrokat kell hoznia a szociális ellátórendszer, valamint a munkaidő-szabályozás területén. Mindeközben az orvosi kamara vezetője a törvényes egészségbiztosítók takarékossági csomagjának elhalasztását sürgeti, mivel úgy véli egy ilyen horderejű reformot nem lehet erőből átvinni.
Az Origo újságírója szerint így a két vita azonos irányba mutat:
Németországban egyre erősebben ütközik egymással a szociális rendszer fenntarthatóságának kérdése, a bevándorlás gazdasági hatása, az adópolitika és a koalíciós stabilitás.
Merznek egyszerre kellene megnyugtatnia a CDU/CSU adócsökkentést váró táborát, kezelnie az SPD újraelosztási igényeit, valamint választ adnia arra a társadalmi elégedetlenségre, amelyet a szociális rendszer terhei körüli vita felerősített.
Közben a Merz előtt felszólaló Yasmin Fahimi, a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke nyíltan bírálta Merzet és kormányát:
Számos folyamat nem a megfelelő irányba halad. Ilyen például az egyoldalú teherviselés favorizálása, valamint a munkavállalók jogainak megnyirbálása.
− fogalmazott Yasmin Fahimi.
Padlót fogott a német gazdaság
Az Orgio szerint Merz egyértelműen fogalmazott Németország helyzetével kapcsolatban:
Nem sikerült modernizálnunk az országunkat és ennek az árát most megfizetjük(...). Németországnak össze kell szednie magát! A gazdaságunk évek óta stagnál, miközben a körülöttünk lévő országok gyarapodnak. Az idei fél százalékos növekedés egyszerűen nem elfogadható.
A társadalmon belül feszültséget okoz az is, hogy 226 500 bevándorló hivatalosan ugyan kiutasítható lenne, de közülük 185 000 úgynevezett „tűrt” státuszt kapott, ami gyakorlatilag megakadályozza kitoloncolásukat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mintegy egymillió illegális bevándorlóból jelenleg csupán 41 500 fő lenne ténylegesen kiutasítható, ráadásul 2025-ben a tervezett kitoloncolások kétharmada meghiúsult.
