Összeroppan a magyar cukorpiac
Várhatóan több tíz ezer tonna cukrot ajánlanak fel uniós intervenciós felvásárlásra a hazai feldolgozók, mert az EU-s túltermelés és a vámmentesen importálható olcsó szerb cukor lenyomta a magyar átadási árakat - tudta meg lapunk. A túlkínálat nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban fokozódó gondokat okoz. Intervenciós beavatkozásra a cukorpiacon az elmúlt harminc évben nem volt példa, most viszont Brüsszel rákényszerül erre.
Az intervenció lényege, hogy az EU a felkínált árut a 632 euróban meghatározott tonnánkénti áron megveszi. A Cukoripari Egyesülés (CIE) adatai szerint a magyar cukoripar átadási árai ma legalább tíz százalékkal alacsonyabbak a 158 forint körüli kilónkénti intervenciós árszintnél. A cégek ugyanakkor minimum ez utóbbival kalkuláltak, amikor tavaly - összhangban az uniós szabályozással - a korábbiaknál jóval többet, tonnánként 12 ezer forintot fizettek a gazdálkodóknak a felvásárolt répáért. A vártnál kisebb mostani ár nem fedezi a cukorgyártás költségeit, a bevételkiesés pedig nehezíti a termelés finanszírozásához felvett hitelek törlesztését. Az uniós nehézségek Magyarországon is összeroppanthatják a cukorpiacot - mondta Fischer Béla, a piacvezető Magyar Cukor (MC) Rt. elnök-vezérigazgatója. Az MC várhatóan legalább húszezer tonna cukrot kínál fel intervenciós célokra az értékesítési problémák miatt. A tartósnak ígérkező gondok azzal fenyegetnek, hogy a gyártók elvesztik profitjukat, ezért elkerülhetetlenek a gyors uniós cukorpiaci reformok - állította Fischer Béla.
A három külföldi érdekcsoporthoz tartozó magyarországi gyárak tavaly csaknem ötszázezer tonna cukrot állítottak elő, alapvetően a jó répatermés miatt - közölte Koczka Zoltán, a CIE igazgatója. E mennyiség eleve mintegy százezer tonnával haladta meg a Magyarország számára megszabott 401 684 tonnás termelési kvótát (az úgynevezett A és B kvótát). Emellett a feldolgozók belpiacaikból is vesztettek a Szerbiából és az egyes EU-tagországokból (elsősorban Lengyelországból) származó termékek növekvő behozatala miatt. (Szerbiából a politikai okokból nyújtott uniós kedvezmények miatt jöhet vámmentes cukor az országba.) A gyárak itthon korábban évi 350-360 ezer tonna cukrot értékesítettek, de e mennyiség mostanra biztosan csökkent.
Egyes felmérések szerint a magyar cukorpiac mára 320 ezer tonnára szűkült, amelynek 25 százalékát (80 ezer tonnát) az import teszi ki. Így a tavalyi rekordtermelés nyomán a hazai cégek árutöbblete a kétszázezer tonnát is elérhette. Az ipar ugyanakkor a felesleg mérséklése érdekében a cukor egy részét a következő gazdasági évre viszi át. Erre az EU-szabályok lehetőséget adnak, de emiatt a jövő évi termelést arányosan csökkenteni kell majd. A fennmaradó mostani többletet a társaságok az EU-ban és a világpiacon adják el.
Az EU25-öknek összesen mintegy 17,4 millió tonna cukorkvótájuk van, de a tavalyi termelés az előzetes adatok szerint meghaladta a húszmillió tonnát is. Az export-import kimutatásokat is tartalmazó cukormérleg végeredményben azt tükrözi, hogy az uniós készletek 1-1,5 millió tonnával haladják meg a közösségi felhasználási igényt. Ennek tulajdonítható, hogy az EU15-ökhöz tartozó régi tagállamok mostanáig már 250 ezer tonna cukor uniós intervenciós felvásárlására jelentkeztek be.
A mai felesleg kialakulásához hozzájárult, hogy a kvótán felül megtermelt mintegy százezer tonnányi cukrot (az úgynevezett C cukrot) támogatások nélkül, alacsony áron lehet csak értékesíteni a nemzetközi piacokon, s ez jelentősen nehezíti a kivitelt. További gondot okoz, hogy Brüsszel tavaly a kvótás cukor egy részét a túltermelés ellenére sem minősítette át C cukorrá, amelyet az uniós gyártóknak - szintén támogatások nélkül - kötelezően exportálniuk kellett volna. Az idén viszont az intervenció miatt is várható, hogy az EU a deklasszifikációnak nevezett, visszamenőleges döntést meghozza.
Koczka Zoltán tájékoztatása szerint a hazai cégek azt várják, hogy Brüsszel minél hamarabb (legkésőbb a nyáron) határozzon az ügyben. Ez esetben a répatermelőknek járó tavalyi felvásárlási összeget is utólagosan mérsékelni kell, mivel a deklasszifikáció után az A és C répa aránya megváltozik. A feldolgozók sürgetőnek tartják azt is, hogy a várhatóan további kvótaelvonással járó, hosszabb távú uniós reformdöntések még az idén megszülessenek. A szabályozási változtatásokat ugyanis már a következő évi szerződéskötéseknél figyelembe kellene venni.
