Döntő rugalmatlansági tényező a kiszervezés

A logisztika témakörében mozgó vállalkozások - legyenek akár szolgáltatók vagy ilyen tevékenységet is folytató termelő és kereskedő cégek - piaci magatartását nagymértékben befolyásolják a hazai vállalkozási rendszer belső rugalmatlanságából fakadó jellemzők - mondta Nikodémus Antal. Ugyanakkor a gvop 2004. évi pályázatainak feldolgozásából az is látható, hogy a logisztikai fejlesztések és a komplex logisztikai tevékenység - mint az értéknövelt szolgáltatásokkal a vállalkozás versenyképességét javító tényező - is folyamatosan alakítja a kis- és a nagyvállalataink hatékonyságát.

Az egyik oldalról felvethető - véli a szakember -, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozói körben mennyire meghatározók a saját logisztikai kapacitás kiépítését célzó törekvések, mintegy igazolva a vállalkozások rugalmasságának korlátozottságát. Hiszen ezen a területen tűnik ésszerűnek a termelés- és szolgáltatáskihelyezés, az outsourcing, ehelyett pedig az ellenkezője történik. Úgyszintén jellemző az a kirívó érdektelenség, amely az együttműködő vállalkozások projektjeit, vagy az egyéb hálózatfejlesztő, klaszter jellegű pályázatokat kísérte a logisztikával összefüggésben.

Ugyanakkor a másik oldalról a cégek logisztikai kapacitásainak erősítése már önmagában is jelez egyfajta vállalati érettséget, a növekedés jellemző szakaszát, a menedzsment színvonalát, integráltabb vezetési módok és eszközrendszer alkalmazását. Ezt már önmagában is igazolja a gvop-n belüli, 14 milliárd forintot meghaladó támogatási igény, amelyet logisztikai jellegű projektekre regisztráltak 2004-ben. Sokatmondó a kkv-k számára meghirdetett, a korszerű menedzsmentrendszert és technikát támogató pályázat népszerűsége is.

Némileg azonban árnyalja a képet az informatikai (it-) pályázatok viszonylagosan alacsony száma. A vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszereket támogató pályázatra az összes vizsgált pályázat két százaléka, de az egész informatikai prioritásra vetítve is csak az öt százaléka került ki a logisztikával kapcsolatos projekti körből. Ugyanakkor a logisztikai piac fejlődési folyamatát jelzi, hogy a nem logisztikai típusú, de logisztikai szolgáltató által igényelt támogatások majdnem fele, közel 1,5 milliárd forint jutott az it-kiírásokra. Bár a viszonylag magas támogatási igény alacsony pályázati darabszámot, nagy projektméreteket jelent.

A nagy kérdés - mondja Nikodémus Antal -, hogy a logisztikai szolgáltatások jövője és a hazai vállalkozási rendszerek rugalmasságának ezer szálon is összekapcsolódó ügye miként hozható összhangba legalább a gvop horizontján a 2004-es tapasztalatok tükrében. A logisztikai jellegű beruházások és a komplex logisztikai szolgáltatók projektjei egyelőre csak közvetetten szolgálták vállalkozásaink belső rugalmasságának javítását. Ebből a szempontból 2004 talán a felkészülés éveként könyvelhető el. Jól látható, hogy a továbblépés egyre inkább azon múlik, hogy a különböző méretkategó-riákban rendelkezésre áll-e a szükséges informatikai háttér, a differenciált és bonyolult szakmai, logisztikai problémákat megoldó szoftverfejlesztési kínálat, és ha igen, akkor ehhez miként jutnak hozzá a logisztikában érdekelt cégek a gvop informatikai prioritása keretében.

A szakember a kisebb vállalati méretkategóriáknál perdöntő rugalmassági tényezőnek nevezte a logisztika kihelyezését, az outsourcingot. Ennek azonban a tavalyi pályázati tapasztalatok alapján egyelőre nem látják a jelét, legalábbis erre lehet következtetni a cégek tömeges, saját logisztikai kapacitás kiépítésére irányuló törekvései kapcsán. Ennek oka azonban inkább a viszonylag magas szolgáltatói ár lehet, mint az önmagába zárkózó merev üzleti modellt követő magatartás. Ez utóbbit tekintve ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy mintha a nagyobb szolgáltatók éppen az informatikai rendszerük fejlesztésével - mint azt a vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszereket támogató pályázat általuk preferált jellege mutatja - készülnének ezen fontos kkv-piaci szegmens megcélzására, kiszolgálására. Valószínűsíthető, hogy ezáltal olyan költségcsökkentés érhető el, amely képes ezt a már most is jelentős kkv-logisztikai keresletet befogni. Példaként említett egy iparipark-szerűen működő logisztikai szolgáltatót, a debreceni Delogot, amely már most is képes térségében hat-nyolc vagy akár tíz ipari park logisztikai szolgáltatását ellátni. Szólt a hazánkban megtelepedett globális cégek disztribúciós rendszerének magyarországi kiépítésének lehetőségéről is, amely előnyös makroregionális helyzetbe hozhatja az országot. Példa erre egyebek között a Philips, illetve az Electrolux hazai telephelyválasztása.

A megfelelően kifejlesztett it-termékek köre és színvonala ezen a téren is növelné a versenyképességünket, annál is inkább, mert a logisztikában versenytársainkhoz viszonyítva jól állunk a humánerőforrással. Az it-eszköztár robbanásszerű használatba vétele a logisztikában legfőképpen a ma még kórosan elhanyagolt hálózati együttműködési területen jelentené az igazi áttörést. A hazai vállalkozások belső rugalmasságának görcseit éppen a logisztikai integrációk informatikai rendszerei oldhatnák meg a leghatékonyabban - fogalmazott. Ez kivált elgondolkodtató, ha a szakma napjaink legizgalmasabb, legkritikusabb kihívásait sorra véve eljutunk az úgynevezett inverz logisztikától a 3PL- (szélesebb körű partneri viszonyt feltételező), illetve a 4PL- (még szorosabb összefonódást jelentő) megoldásokig. Mindez azonban már túllépi a gvop határait és a második Nemzeti fejlesztési terv vonzáskörébe vezet, hiszen ezeket az együttműködő logisztikára épülő projekteket a 2007-2013 közötti fejlesztési időszakban lehet és kell kiteljesíteni.