Orbán Anita bekérette az orosz nagykövetet, Moszkva azonnal reagált: rendezni kell Kárpátalja helyzetét
Orbán Anita május 14-én bekérette a Külügyminisztériumba Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövetet, hogy egyeztessenek a kárpátaljai katonai műveletekről. A találkozón a magyar kormány elítélte a támadásokat, miközben Moszkva részletesen ismertette saját álláspontját az eszkaláció és a célpontok kapcsán.
Kárpátalja nem válhat az orosz-ukrán háború áldozatává
Újabb orosz katonai csapások érték Ukrajna területét, amelyek közül több Kárpátalját is eltalálta. A magyar kormány a történteket a konfliktus további eszkalációjaként értékelte, és egyértelműen jelezte elvárását a helyzet mielőbbi politikai rendezésére.
A találkozón a magyar fél elítélte az orosz fegyveres erők ukrajnai műveleteit, és azt hangsúlyozta, hogy Budapest a válság gyors, békés lezárását tartja kívánatosnak. Emellett a magyar álláspont szerint Oroszországnak fokoznia kellene az erőfeszítéseit a régió stabilitásának helyreállítása érdekében, különösen a civil lakosságot érintő kockázatok csökkentése mellett.
Az orosz nagykövet a megbeszélésen átadta Moszkva hivatalos értelmezését a legutóbbi katonai műveletekről. Az orosz fél szerint a május 13-i csapások kizárólag ukrán katonai célpontokra irányultak, többek között energiaellátási és közlekedési infrastruktúrára, valamint olyan létesítményekre, ahol pilóta nélküli repülőgépek összeszerelése, tárolása vagy indítása történhet.
Állításuk szerint a műveletek 147 különböző területet érintettek, és nem irányultak civil célpontok ellen.
Moszkva hangsúlyozta, hogy a hadműveletek célja nem a civil infrastruktúra rombolása, és nem tekinthetők az eszkaláció további fokozásának. Az orosz fél ezt azzal indokolta, hogy a lépések válaszként értelmezhetők az ukrán erők orosz területek elleni, pilóta nélküli eszközökkel végrehajtott támadásaira, amelyek állításuk szerint civil áldozatokat is követeltek, és infrastrukturális károkat okoztak.
A megbeszélésen az orosz fél kitért az ukrajnai konfliktus rendezésének alapvető elképzeléseire is, azonban ezek részleteiről a felek nem közöltek további nyilvános információt. A diplomáciai egyeztetés így elsősorban a katonai helyzet eltérő értelmezésére és a politikai megoldás szükségességének hangsúlyozására koncentrált.
