Hasznosítás a csomagolók pénzéből

Június elején indították el az Öt Zöld Pont a hasznosításért kampányt, amelynek plakátjaival országszerte találkozni. Mi az akció célja?

Több célt is kitűztünk magunk elé a kampány meghirdetésekor, ezzel is szeretnénk ráirányítani a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, másrészt ismertebbé kívánjuk tenni a Zöld Pont logó jelentését. A védjegy ma már több tíz ezer terméken található meg, ennek ellenére nagyon kevesen ismerik a jelentését, miszerint az árucikk forgalmazója vagy importálója egy koordináló szervezeten keresztül gondoskodik a termék csomagolásának előírt arányú visszagyűjtéséről és hasznosításáról.

Jelenleg hány partnerük van a csomagoláskibocsátó cégek közül?

Mostanra meghaladta az 1650-et azon cégek száma, amelyek ránk bízták hasznosítási kötelezettségük teljesítését. Ez tízszeres növekedést jelent a két évvel ezelőtti induláshoz képest, s ma már az Öko-Pannon Kht. rendszere a teljes magyarországi csomagoláskibocsátás hatvan százalékát lefedi. A partnerek csomagolás- kibocsátása az idén együttesen meghaladja az ötszázezer tonnát, amelyből 54 százalék hulladékká vált anyag hasznosításának megszervezését vállaltuk. A kötelezett partnereink által fizetett licencdíjak összege az idén megközelíti a négymilliárd forintot, s ennek felhasználásával 260-270 ezer tonna csomagolási hulladék hasznosítását tervezzük. Megjegyzem: 2004-ben 45 százalékos hasznosítási kötelezettségnek kellett eleget tennünk, s ezt 198 ezer tonna hulladék feldolgozásának megoldásával három százalékkal túlteljesítettük.

Meddig folytatható a partneri kör bővítése és a hasznosítási szint növelése?

Továbbra is nyitottak vagyunk az újabb cégek csatlakozására, ám az igaz, hogy a növekedésnek vannak bizonyos korlátai. Az ipar és a kereskedelem területén keletkező csomagolási hulladék nagy részét már ma is szelektíven gyűjtik, tehát a partneri kör bővülése és a hasznosítási előírások szigorodása miatt szükséges többletet a lakossági szelektív hulladékgyűjtés biztosíthatja. Ugyanakkor ez egy nagyon sokszereplős terület, ahol nem csak az Öko-Pannon Kht. tevékenységétől függ a begyűjtött hulladék mennyisége. Ráadásul az egész csak akkor működik, ha a lakosság tevőlegesen részt vesz a szelektálásban. Bekapcsolódásukat széles körű programokkal próbáljuk gyorsítani, ám ez egy hosszú folyamat, s a begyűjtési eredmények csak fokozatosan javíthatók.

Pontosan milyen szerepet játszanak a lakossági szelektív hulladékgyűjtésben?

Azokon a településeken, ahol a gyűjtőszigetek hálózata már kiépült, a közszolgáltató vállalkozásoknak megtérítjük az elkülönített gyűjtés többletköltségeit, a hatékonyság javítása pedig fokozatosan segít gazdaságossá tenni a szelektálást. Az Öko-Pannon Kht. mostanra az ország 27 régiójának több száz településén kapcsolódott be a szelektív gyűjtés finanszírozásába, s ezzel mintegy 3,5 millió lakos számára biztosítjuk az elkülönített hulladékgyűjtés lehetőségét. A következő egy-két évben ez a szám tovább növekedhet, amelyből a legnagyobb részt az adhatja, hogy Budapesten folytatódik a szelektív gyűjtés kiépítése, amely mind több fővárosi lakos számára teszi elérhetővé az elkülönített hulladékgyűjtést.

Az egy főre jutó begyűjtési átlag mikor érheti el a nyugat-európait?

Rövid távon ezzel nem lehet számolni, mivel Magyarországon az főre jutó csomagoláskibocsátás, s a keletkező hulladék mennyisége eleve jóval kisebb, mint a nyugat-európai országok többségében. Ráadásul a vidéki lakosság egy részénél még ma is nagyon nagy az önellátás aránya, ahol a háztartásban alig keletkezik olyan hulladék, amelyet ne használnának fel valamiképpen. A rendszerbe kapcsolt településeken az egy főre jutó szelektíven gyűjtött hulladék éves mennyisége a 2003-as 6,8 kilogrammról 2004-ben így is nyolcra növekedett, az idén pedig elérheti a tíz kilogrammot. Ugyanakkor az összehasonlítás szemléletesebb, ha a potenciálisan begyűjthető hulladékmennyiséget vetjük öszsze az eredményekkel. Ebből az derül ki, hogy a legjobban működő hazai szelektív gyűjtési rendszerek ma már a lakosságnál keletkező csomagolási hulladékok nagyjából felét képesek elérni, s ez a nyugat-európai átlagokkal összevetve sem rossz eredmény. Más helyeken ez az arány 10-20 százalékos, ezért tájékoztató-oktató programjainkkal most azt célozzuk meg, hogy ezeken a helyeken is javuljanak a begyűjtési eredmények.