Logisztikai központ lehetünk
A régiók sajátos elgondolásainak összegyűjtésére Magyarország mint logisztikai központ címmel indult útjára májusban az országjárás. Valamennyi régió fejlesztési tervében szerepel a logisztika - kezdte Chikán Attila a roadshow tapasztalatainak összegzésekor. Ezek értelmes tervek, de nem állnak öszsze nemzeti tervvé. Ehhez ezeket integrálni kell. Kiderült az is, hogy a régiók, illetve azokon belül az egyes városok nem gondolkodnak eléggé komplexen, munkamegosztás helyett gyakran rivalizálnak. Ezt abba kellene hagyni - mondta -, hiszen végül is azon múlik, hol lesz logisztikai központ, hogy az üzleti szféra hol találja meg a lehetőséget. Találkoztak azonban jó példával, jó együttműködéssel is.
A roadshow-n is bebizonyosodott az üzleti szféra érdeklődése - befektetőként és felhasználóként egyaránt - a logisztikai központok iránt. Ebből a körből került ki a résztvevők 90 százaléka. Chikán Attila szerint ez is alátámasztja mindazt, amit korábban mondtak, hogy az üzleti szférának és az államnak együtt kell dolgozni a fejlesztésekben és a finanszírozásban. Az uniós forrásokra, az állami társfinanszírozásra, valamint az üzleti befektetőkre együttesen van szükség.
Az országjáráson az is beigazolódott, hogy a közlekedési és hírközlési infrastruktúra fejlesztését csak együtt szabad kezelni. A jelenleginél sokkal jobb koordinációra van szükség. A résztvevők sok közlekedésszervezési témára is a felhívták a figyelmet. A repülőterek iránti igény nagyobb volt, mint amit gondoltak. Budapest, Debrecen és Sármellék mellett komolyan felmerült például Pécs és Szeged is. A megszokottnál erőteljesebben adtak hangot a résztvevők az észak-déli irányú forgalom fejlesztésének (különösen a Nyugat-Dunántúl régióban).
Ugyancsak nem számítottak arra, hogy a Tisza vízi forgalomba való bevonása északon és délen is megjelenik. Chikán Attila ezt is használható gondolatnak nevezte, de hozzátette: a Tisza hajózhatóságának nemzetközi vetülete is van, meg kell állapodni a szerbekkel. A roadshow során a vártnál nagyobb hangsúlyt kapott a záhonyi térség. Sok helyütt felmerült az Ukrajna, illetve Oroszország, sőt a Kína felé menő forgalom igénye. Chikán Attila szerint Magyarország 2013-ra Kelet-Közép-Európa logisztikai központja lehet, amenynyiben a következő európai uniós költségvetési időszakban a logisztikai fejlesztéseket megalapozott koncepció szerint kezeli. Az ágazat fejlesztésével a jelenleg mintegy 200 milliárd forintos logisztikai szolgáltatói piac a következő nyolc évben akár háromszorosára nőhet. Ehhez azonban az infrastruktúra közvetlen költségein kívül százmilliárdos nagyságrendű további ráfordításra lenne szükség a térségi logisztikai fejlesztésekhez. A többletforrások negyedét-harmadát a kormánynak, ugyanekkorát az EU-nak, a döntő részét pedig a magánszektornak kellene állnia a II. Nemzeti fejlesztési tervben (NFT) megjelölt irányok alapján.
A tervezéskor azonban nem elegendő csak az egykori közlekedési tárca által már kijelölt 13 logisztikai központra koncentrálni - mondta az MLBKT társelnöke. A központoknak harminc-negyvenféle szolgáltatást is el kell látniuk a szállított áru átrakásától, csomagolásától a vámoltatáson vagy a kamionsofőr étkezésén át a konténerek javításáig és informatikai szolgáltatásokig. (MK)
