Titoktartás a próbaidő alatt
Bár nem gyakori, de előfordulhat, hogy a próbaidő alatt több olyan információ is a munkavállaló birtokába kerül, amely üzleti titoknak minősül. Kérdés azonban, hogy ha a próbaidő leteltével távozik a cégtől, vagy épp a munkaadó küldi el, vajon mennyire köti őt a titoktartás. Csetneki Gábor munkajogász érdeklődésünkre elmondta: eredetileg az üzleti titok megőrzése csak a munkaviszony fennállása alatt kötelezi a munkavállalót, ezen túlmenően azonban nem. Kivétel ez alól, ha külön megállapodásban rögzítik az üzleti titok megőrzésére vonatkozó szabályokat a munkaadó és -vállaló között. Ezt a kérdést a munkaügyi törvény is szabályozza, amely kimondja, hogy csak akkor kötelezhető titoktartásra a cégtől távozó dolgozó, ha azért ellenszolgáltatást kap.
A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy egy ilyen szerződés ideje maximum három évig terjedhet. Az ellenszolgáltatás mértéke a megegyezéstől függ, például lehet az évi átlagkereset húsz százaléka. A bírói gyakorlat csak a kötelezettség súlyával arányban álló ellenértéket fogadja el, ellenkező esetben nem állapít meg titoksértésből eredő elmarasztalást a munkavállalóval szemben. Ez az összeg felső vezetők esetében akár többmilliós tétel is lehet - mondta a munkajogász. Ugyanakkor úgy véli: nem túl életszerű, hogy próbaidő alatt valaki nagy tikokat tudjon meg a munkaadójáról, ráadásul a cégek oda is figyelnek arra, hogy ez ne történhessen meg. Valószínűbb ennek előfordulása a hosszabb ideje fennálló munkaviszony esetén, illetve a "bizalmi jellegű" munkakörökben. Ha mégis megtörténik ilyesmi, az felvet egy másik komoly problémát is, mégpedig a bizonyíthatóságot.
Csetneki Gábor szerint ugyanis szinte lehetetlen bebizonyítani, hogy a bizalmas információ kitől jutott adott esetben a konkurens céghez. A titoktartásra vonatkozó szerződések inkább a nagyobb vállalatoknál fordulnak elő.
A hatályos magyar jog a titoktartási kötelezettség vonatkozásában egyébként nem tesz különbséget a próbaidejét töltő és a nem próbaidős munkavállaló között. Morális szempontból a döntő kérdés az, hogy mennyire csökken a munkavállaló értéke, ha visszaél az információkkal. Tóth Éva Mária, a Humán Erőforrás Alapítvány elnöke szerint nem éri meg visszaélni a titkokkal, ugyanis a cégek előző munkaadójuknál is leellenőrzik az új munkatársakat. Igaz, ez nem túl etikus, hiszen elvileg csak a szakmai önéletrajzban szereplő tényeket kontrollálhatnák. Az elnök példaként említette a kevés szereplős üzleti területeket, ahol előfordul, hogy egy dolgozó a versenytárshoz igazol. Ezeken a területeken könnyen és szinte mindig fény derül a kiszivárgott titkok forrására.
A munkaadók egyébként egyszerűen a dolgok elé mennek azzal, hogy csak megbízható dolgozókat vesznek fel.
Tóth Éva Mária szerint leginkább az értékesítés területén dolgozók esetében elfogadott, hogy ha nem is üzleti titkokat, de a bizalmas információkat (ügyfélkörének adatait) "továbbviszik" az új munkahelyre. Sőt sok esetben azért is veszik fel, hogy hozza magával az ügyfeleit.
