Tovább nő a feszültség a világ olajpiacain
A hordónkénti (1 hordó = 159 liter) hatvandolláros lélektani határ fölé emelkedett a szeptemberi szállítású olaj ára New York-i kereskedésben a múlt hét két utolsó munkanapján. Tegnap eközben megkezdte egyeztetéseit a világ olajkínálatának mintegy negyven százalékát adó Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) elnöke a tagok összkvótájának napi 500 ezer hordós emeléséről. Az olajkartell csak két hete határozott arról, hogy összkínálatát július 1-jétől napi 500 ezer hordóval, 28 millióra növeli. Ám nem hivatalos adatok szerint már május derekán napi 28,2 millió hordót termelt.
Miközben erősödik az olaj iránti kereslet, a termelők közül egyedül az OPEC hajlandó növelni kínálatát. Szándékai azonban kevésnek bizonyulhatnak a piac megnyugtatásához. Ismert ugyanis, hogy tartalék termelőkapacitásai szűkösek. Ráadásul az egyik legfontosabb OPEC-en kívüli olajexportáló országban, Oroszországban hónapok óta esik a termelés a kormány adópolitikája miatt.
A drága olaj miatt veszélybe került a világgazdasági növekedés - idéz a hét végi Financial Times japán minisztereket. Német tisztviselők szerint az olajár lesz a G8-ak találkozójának központi kérdése. Nem véletlenül, a méregdrága olaj a fejlett államok vezetőit is egyre jobban aggasztja. A brit lap felhívja a figyelmet arra is, hogy a magas olajár számos ágazatot is érzékenyen érint, például a légitársaságokat, a repülőgép- és autógyártókat, valamint az acélipart. Utóbbi tavaly még konjunktúráját élte, az idén viszont már esnek az árak, miközben a gyártók költségei - az olajárnak is köszönhetően - nőnek. Hogy meddig, senki sem meri megjósolni. (BHL)
