Veszélyben a kiotói vállalások

A 2002-es enyhe csökkenést követően 2003-ban ismét növekedett az üvegházhatást (ühg) okozó gázok kibocsátása az Európai Unióban. Tavalyelőtt 53 millió tonnával (1,3 százalékkal) emelkedett az emisszió az 15 akkori tagállamban, amely megkérdőjelezi a kiotói egyezményben foglalt előírások teljesíthetőségét. Nem szerepeltek jól a tízek sem 2003-ban: Magyarországon három százalékkal, 83,2 millió tonnára emelkedett az ühg-kibocsátás - derül ki a European Environment Agency (EEA) jelentéséből.

A rossz teljesítményért elsősorban a teljes ühg-kibocsátás nyolcvan százalékát kitevő szén-dioxid-emisszió volt a felelős. A 15 akkori uniós tagállamban 1,8 százalékkal (59 millió tonnával) több szén-dioxid került a levegőbe 2003-ban, mint egy évvel korábban. Szakértők szerint ennek a rendkívül hideg első negyedév nyomán erőteljesen megugró fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás lehetett az oka.

A szektorok közül elsősorban az energiatermelés ühg-kibocsátása növekedett tavalyelőtt: a hőerőművek 24,3 millió tonnával több gázt ontottak a levegőbe, mint 2002-ben. Jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit a háztartások és az ipar emissziója is, ez a két szektor 35,5 millió tonnával több gázt bocsátott ki. Mintegy nyolcmillió tonnával kevesebb volt viszont a mezőgazdaság és a hulladék okozta ühg-kibocsátás, és csökkent az egyéb tényezők emissziója.

Az országok közül Olaszország szerepelt a legrosszabbul, ők "gondoskodtak" a kibocsátásnövekedés közel harminc százalékáról. Nem büszkélkedhetnek azonban a finnek és a britek sem, náluk is összesen 15 millió tonnával növekedett az emisszió. Csökkentették ugyanakkor az üvegházhatású gázok kibocsátását a portugálok, az írek, a szlovákok és a szlovének, és javuló tendenciát mutattak a balti államok is. Érdekes, hogy a környezeti érzékenységükről híres osztrákok sem teljesítettek jól: náluk hat százalékkal több gáz került a levegőbe.

Egyelőre nem tudni pontosan, hogy mi lesz a következménye a 2003-as emissziónövekedésnek, de annyi bizonyos, hogy ennek következtében az unió államai jelentősen elszakadtak a kiotói céloktól. Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy több tagország már nemzeti szinten is foglalkozik a kérdéssel, s az így megfogalmazott célkitűzések nagy részét teljesítik is. Szakértők az idei év elején bevezetett kvótakereskedelmi rendszertől várják az áttörést, ennek mérhetőségére azonban még várni kell. (VG)