A minőség minden piacon diktál
A minőségmenedzsment-rendszerek segítenek abban, hogy egy vállalat megfeleljen a vevői igényeknek, azonban a különböző ágazatokban más és más rendszerekre van szükség - mondta lapunknak Topár József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA-képzésének oktatója.
A legismertebbek az ISO 9000-es rendszerek, ezek főleg a termelői területeken jelennek meg egyértelmű követelményként, mellette azonban egyre nagyobb teret nyernek a Total Quality Management (TQM-) rendszerek, amelyek inkább a szolgáltatói területekre jellemzők. Topár József szerint az ISO 9000-es és az ehhez hasonló formalizált minőségmenedzsment az intézményen belül kialakított alrendszerként működik, és meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekre a szervezeteknek meg kell adniuk a válaszaikat.
Ezzel szemben a TQM olyan vezetési filozófia, amely a minőséget annyira középpontba helyezi, hogy már nem szükséges alrendszert működtetni. A TQM esetében a cél egy olyan vezetési, munkahelyi klíma kialakítása, amely a folyamatos versenyképességet igyekszik megteremteni, és lételeme a folyamatok állandó fejlesztése. A teljes körű minőségmenedzsment-rendszerek esetében a munkatársak csak akkor hatékonyak, ha mindent megtesznek a vevő kiszolgálása érdekében, ám ezenkívül meg kell érteniük, hogy az intézményen belül egymásnak is beszállítói és vevői. Az egyetemi oktató szerint akkor lehet egy szervezet hosszú távon eredményes, ha üzleti sikereibe integrálja azokat az emberierőforrás-értékeket, amelyek az adott vállalatnál felhalmozódtak. Nem tanácsolja, hogy mindent egyedül a cégvezetők döntsenek el, és csupán a feladatok szolgalelkű végrehajtását várják el a dolgozóiktól, hanem vegyék figyelembe véleményüket, ötleteiket, és hatalmazzák fel őket bizonyos döntések meghozatalára. Topár József szerint ez csak akkor működhet jól, ha a TQM filozófiájával a vezető fertőződik meg, és ő alakítja ki ezt a klímát a vállalatánál.
Sem a termelői, sem a szolgáltatói szektorban nem létezhetnek a cégek a minőség fogalma nélkül, a piac ugyanis megköveteli a vevőközpontú gondolkodást és működést - hangsúlyozza. Míg a termelői szervezetek esetén a rossz visszajelzések és döntések gyors piacvesztést eredményezhetnek, addig a szolgáltatói szervezeteknél jóval lassabban és áttételesebben jelenik meg ez a reakció.
