Amerikából jött

Itt egy autó Dél-Koreából; ez nem viseli magán az "ázsiai" bélyeget, amely főleg az elmúlt évtized koreai modelljeit jellemezte. Ez a kocsi igen jól szerepel az Egyesült Államokban, ezért a gyár úgy döntött, az öreg kontinensen is piacra dobja.

Szerencsére a Sonata olyan ruhát kapott, amely nem rí ki az európai parkolókban, s csak a hűtőrács jelvényéről, illetve a hátulsó feliratról jövünk rá, valójában hol is készült.

Szóval a Sonata teljes mértékben vállalható, s talán csak abban különbözik földrészünk mai karosszériatervezési divatjától, hogy az oldalablakok is nagyok. Olyan szempontból ugyanakkor amerikai ez a koreai, hogy az elegánsan vékony kormánykerék az erős szervohatás révén valóssággal pörög, és a hirtelen kormánymozdulatokra lágyan himbálózik.

Emellett az amerikai piacon kategóriájában a Consumer Report Magazin vásárlói elégedettségi listáját vezeti, a JD Power felmérése alapján pedig a középkategória élcsoportjában végzett a megbízhatósági felmérésben.

A tengerentúlon persze más kategóriák járják, így a Sonata nemcsak 4,8 méteres hosszával számít nagy kocsinak nálunk, hanem azzal is, hogy a gyár belerakott apait-anyait, a fűthető bőrüléstől a hat légzsákon és az ESP-n át a tolatóradarig - mindezt 7,22 millió forintért. A legolcsóbb kivitel pedig 6,2 millió forintba kerül. A Sonata műszerfala tökéletesen funkcionális, de enyhén szólva nem a legújabb divat szerint készült. Ennek ellenére sem a vezető, sem az utasok nem érezhetik rosszul magukat, hiszen a 273 centiméteres tengelytáv garantálja, hogy a hátul utazó magas embereknek sem kell maguk alá húzott lábbal kuporogniuk. A bútorzat valóban kényelmes, kissé puha, de ez valahogy megy a "nagy limuzin" megjelenéshez. Az összhatást a műanyagok sem rontják le, és a bőrkárpit is kielégíti az igényeket. A vezető elégedett lehet az üléshelyzettel, hosszú úton sem fárad el a hát, és ehhez a minden irányban állítható kormány is hozzájárul. Az első ülések közti kartámasz is állítható hosszirányban, alatta pedig mély rakodóüreg várja az apró holmikat.

A kényelemhez egy 161 lóerős, 2,4 literes négyhengeres tartozik, amely megfelelően rugalmas ahhoz, hogy a másfél tonnás kocsit jól elvigye. Az automata váltó azonban megint a múltat idézi, mert csupán négyfokozatú, pedig ma már a hatos automata sem számít kuriózumnak. Emiatt városban olyan 13-14 literes átlagra kell számítani, mert az automata sokszor nem tudja elképzelni, mit is akarunk, és variálgat hármas és négyes között, vagy sosem akar följebb váltani.

A négyes azonban jó hosszú, takarékos fokozat, így országúton el lehet érni a 9 liter alatti átlagot.