Európai csomagolóverseny
Ma már nincs kimutatható különbség a magyarországi és a nyugat-európai csomagolóipari vállalkozások versenyképessége között, igaz, egyes szegmensekben továbbra is hiányoznak a hazai gyártókapacitások. Az elmúlt években a fogyasztói szokások s ezzel párhuzamosan a csomagolóanyag-gyártás is komoly változásokon ment keresztül, miközben a hazai csomagolásfelhasználás értéke elérte az évi 310 milliárd forintot. Rontja az összképet, hogy a teljes forgalom közel felét, mintegy 140 milliárdot az importtermékek értékesítése tette ki. Ezt azonban részben ellensúlyozza a magyarországi vállalkozások 90 milliárd forint értékű exportja - fogalmazott kérdésünkre Kertész Béla. A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára elmondta: a hazai csomagolóipari cégek termelése évi 260 milliárd forintot tesz ki. Az importtöbblet elsősorban arra vezethető vissza, hogy méretgazdaságossági okok miatt egyes termékeket továbbra sem állítanak elő Magyarországon. Így például a színes üvegekből készült palackok továbbra is száz százalékban importból származnak, noha a hazai felhasználás gyors ütemben nő. Ugyanis a hazai borászatok közül mind több kis- és közepes vállalkozás is palackozóüzemet létesít, s csomagolja jobb minőségű termékeit kannás kiszerelés helyett saját címkés üvegpalackba.
Igaz, összességében az üveg így is jelentősen visszaszorult a csomagolásfelhasználáson belül. Aránya már nem haladja meg a 3-4 százalékot, mivel az üdítőknél szinte teljesen, s kisebb részben a söröknél is alternatív anyagokat kezdtek használni a palackozók. A csomagolóanyagok közül a papír továbbra is őrzi elsőségét 43-47 százalékos részesedéssel, ráadásul a hazai gyártó cégek gyakorlatilag a teljes termékskálát lefedik. A piac meghatározó szereplője a Dunaújvárosban több tíz milliárd forintos beruházásra készülő Dunapack Rt. Számos nagy nemzetközi vállalat, így az SCA Packaging, a Rondo és a Duropack Starpack is jelentős termelőkapacitást épített ki Magyarországon.
Közel egyharmados részesedéssel ma már stabilan birtokolják a második helyet az egyre több csomagolástípusnál teret hódító műanyagok, míg a harmadik helyre a fémek kerültek, 13-15 százalékkal. A műanyagoknál a csomagolóanyagok többségét - például a PET-palackokat - Magyarországon készítik, ám egyes termékeket, így a különleges - vákuum- és védőgázas csomagolásra alkalmas - fóliákat külföldről hozzák be. A fémeknél jelentős a hazai konzervdoboz- és alufólia-gyártás, ám a fém italospalackokat teljes egészében importáljuk. Vegyes a kép a társított csomagolásoknál is: a Tetra Pak egy évtizede termel Budaörsön, s a gyárban jelenleg is tízmillió eurós nagyságrendű fejlesztés folyik, miközben jelentős a részesedése a külföldön gyártott Elopak- és Combibloc-termékeknek is.
A verseny az európai uniós csatlakozással tovább erősödött, s ezt az export és import magas együttes aránya is mutatja. Emellett a közeljövőben új belépők megjelenésére is számítani lehet, legalábbis számos cég jelezte befektetési szándékát az elmúlt egy évben. Igaz, a hazai vállalkozások expanziós kedve is erősödik, így például a Karsai Holding jelenleg Erdélyben hajt végre termelőberuházást.
Jelentős beruházási kényszer nehezedik a többi magyarországi gyártóra is, s ebben - a verseny erősödése mellett - egyre nagyobb szerepet játszik a környezetvédelmi előírások szigorodása. Éppen ezért manapság a "forrástakarékosság" az egyik legfontosabb varázsszó az iparágban. Az ágazat cégei ugyanis az alapanyag-felhasználás csökkentésével, valamint a csomagolásokból keletkező hulladékok minél nagyobb arányú visszagyűjtésével és hasznosításával igyekeznek költségeiket lefaragni. A gyártási előírások, illetve a káros anyagok kibocsátására vonatkozó határértékek szigorodása mellett a legnagyobb terhet ezen a téren a csomagolási hulladékok hasznosítását célzó követelmények teljesítése rója a vállalatokra. Némi könnyebbséget csak az jelent, hogy a cégek a kifejezetten erre a célra létrejött koordináló szervezetekre bízhatják feladataik teljesítését, amelyek közül az Öko-Pannon Kht. már több mint 1750 céggel kötött kötelezettségátvállalási szerződést. Mindenesetre a kötelezett cégeknek az idei 50 százalékos hasznosítási cél teljesítésére együttesen így is legalább 6 milliárd forintot kell fordítani, az EU által 2012-re kitűzött 60 százalékos követelmény életbelépése pedig megduplázhatja a vállalatok terheit a következő években.
