Felmondási indokok
A munkáltatónak a kötelezettségszegés jellege alapján kell a rendkívüli felmondás összefoglaló indokát megjelölni - mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi jogvitában.
Az ügy felperese nem teljesítette a munkáltatói utasításokat. Emiatt a cég a munkavégzés alól felmentette és figyelmeztetésben részesítette. A dolgozó ezt követően beteg lett. Időközben átvizsgálták a számítógépeket a cégnél. A rendszergazda a felperes által használt gépen több manipulációt tapasztalt. A munkáltató a vizsgálatot követően rendkívüli felmondással meg is szüntette a dolgozó munkaviszonyát.
Kitért arra, hogy a felperes munkavégzés helyett órákon át másolatokat készített a cég kizárólagos tulajdonát képező programokról, adatairól, dokumentumairól, logókészle-teiről. Ezeket eltulajdonította, számos adatot és dokumentumot megsemmisített, azaz a cégnek szándékosan kárt okozott. Terhére rótta azt is, hogy manipulálta a vállalkozás adatbázisát.
A dolgozó a bíróságtól kérte az intézkedés jogellenességének megállapítását és az ezzel járó anyagi jogkövetkezmények megítélését. A munkaügyi bíróság a tanúvallomások és az iratok alapján megállapította, hogy a felperes súlyos kötelezettségszegéseket követett el, amelyek megalapozták a rendkívüli felmondást, ezért elutasította a keresetet.
A másodfokú igazságszolgáltató fórum más álláspontra helyezkedett. Szerinte a munkáltatói indok nem volt helytálló, mert általában szólt adathordozók, programok eltulajdonításáról, illetve megsemmisítéséről, így lehetetlenné tette a felperes számára a megfelelő védekezést. Erre figyelemmel a felmondást jogellenesnek minősítette.
A cég az LB-től kért felülvizsgálatot. Hivatkozva egy irányadó állásfoglalására leszögezte, hogy a felmondási okok megjelölése - jellegüktől függően - összefoglaló is lehet. A perbeli esetben helytállóan állította a cég, hogy a dolgozó terhére rótt magatartást összefoglalóan is megjelölhette és bizonyíthatta volna.
A másodfokú ítélet azonban nem szólt arról, hogy az elsőfokú bíróság által értékelt és hitelt érdemlőnek elfogadott bizonyítékok ellenére miért tekinti a rendkívüli felmondás indokát a világosság követelményét sértő, túlzottan általános okként. Meg kellett volna indokolnia, miért nem tartja helytállónak az elsőfokú ítéletet - fejtette ki az LB. Erre tekintettel a másodfokú döntést hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozathozatalra kötelezte.
