Helyreigazítási kérelem
Tisztelt Szerkesztő Úr!
A Világgazdaság Online weboldalán a "Sarcolják a zeneletöltőket, duplán" címmel a mai napon megjelent írással kapcsolatban az alábbi, sorozatos és súlyos tárgyi tévedésekre hívjuk fel figyelmüket.
1.
"Kétszer fizetik meg a szerzői jogdíjat az európai fogyasztók az internetről digitális formában letöltött zenei anyagok után. (?) A Business Software Alliance (BSA) közleménye szerint - Nagy-Britanniát, Írországot és Luxemburgot kivéve - a fogyasztóknak egyszer a letöltéskor, egyszer pedig a CD-k, a DVD-k, illetve az MP3-lejátszók árába épített adókon keresztül kell fizetniük ugyanazon zene szerzői jogaiért."
A valóság az, hogy még elvileg sincs kétszeres jogdíjfizetés.
Az internetes tartalomszolgáltatók a művek hozzáférhetővé tétele, mint önálló felhasználás után fizetnek jogdíjat (mint Európában és a világon mindenhol). A magánszemélyek a magáncélú másolásból fakadó bevételkiesést kompenzálandó az üres hordozók árában a másolásért fizetnek (mint Európában mindenhol, kivéve azon országokat, melyek a BSA közleményében említ, ugyanis ott a magáncélú másolás nem megengedett, épp ezért nincs ilyen jogdíj). A magánszemély által az internetes tartalomszolgáltatónak fizetett díj nem szerzői jogdíj.
2.
A cikk szerint: "Magyarországon közép-európai viszonylatban is kimagaslóan magasak a jogdíjak." Ezzel szemben tény, hogy a magyar jogdíj nem haladja meg az európai átlagot. Szakcégek által készített felmérések tanúsítják, hogy a megírt DVD-k 95%- szerzői jogilag védett teljesítmények másolására szolgál. A DVD-kre vonatkozó európai átlag 0,58 ?, ebben a sokat emlegetett kelet-közép-európai jogdíjszintek is benne foglaltatnak. Ez mai árfolyamon: 146 Ft. A DVD-re vonatkozó jogdíj Magyaroszágon jelenleg hivatalosan 150Ft, de egyenlő feltételekkel mért jogdíjengedményekkel több mint egy évig 100 Ft (0,39 ?) volt a szerződés alapján fizetendő kedvezményes jogdíj. Jelenleg további jogdíjkedvezményekről folynak a tárgyalások.
Szintén felmérések tanúsítják, hogy a CD-R hordozókra 70%-ban zenét másolnak. 1 CD-re cca 10-12 albumnyi zene tömöríthető. Ennek csak szerzői és előadóművészi jogdíj tartalma 5380 Ft lenne, nem beszélve a kiadó bevételéről. Az európai díjak átlaga, beleértve az irreálisan alacsony kelet-közép-európai szintet is: 0,17 ? (43,68 Ft). A ma Magyarországon fizetendő jogdíj 44 Ft.
3.
A cikk állítása szerint "Az Európai Unió az adók felülvizsgálását kéri. (?)Az Európai Unió a nemrég elfogadott szerzői jogi törvényére hivatkozva emiatt arra szólítja fel tagállamait, hogy vizsgálják felül különleges adóikat."
A szerzői jogdíj - akár közvetlenül fizetik meg a jogosultnak, akár a másolásra alkalmas hordozók forgalmazása után jár - nem adó, hanem a szerzői alkotások felhasználásával összefüggésben a jogosultakat megillető ellenérték. (Tehát beszedési módját tekintve nem közteher, felhasználási módját tekintve nem közpénz.)
4.
Az Európai Unió "szerzői jogi törvényt" sem most, sem korábban nem fogadott el. A szerzői jogdíjak felülvizsgálatának szükségességéről semmilyen EU-intézmény nem nyilatkozott, ilyen irányú "felülvizsgálatról" nincs tudomásunk. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a szerzői jogdíj szintjének megállapítása a jogosultak joga, az Európai Uniónak közvetlenül a jogdíjak összegével összefüggő hatásköre nincs. A közös jogkezelő szervezetek jogdíjmegállapításra vonatkozó gyakorlatát a kultusztárca felügyeli és hagyja jóvá rendszeresen.
A "Business Software Alliance" (BSA) a kereskedelmi szoftvereket gyártó cégek nemzetközi szervezete, zenei szerzői művekkel kapcsolatos feladata, hatásköre nincs, sem zenei jogosultakat, sem fogyasztókat nem képvisel. Nem tudjuk, hogy a zeneművek online felhasználásával kapcsolatos jogdíjakról miért nyilvánít a valós tényeket hamis színben feltüntető, adott esetben fontos részleteket pedig elhallgató véleményt. Azt sem tudjuk, hogy a Világgazdaság ezen közlemény kritika - és újságírói munka - nélküli átvétele előtt miért nem kérdezi meg a leginkább érintetteket.
5.
Az ARTISJUS jogdíjbevételeiről is félreérthető adat jelent meg, azt sugallva, mintha az a megadott összeg mind a szóban forgó üres hordozók árába foglalt jogdíj lett volna és mintha a bevétel 25 %-ának nem is lenne jogosultja.
A fenti tévedések tárgya és súlya miatt a cikk alkalmas a közvélemény félretájékoztatására, a szerzőkről, jogosultakról kialakított képet alaptalanul jelentősen torzítja. Kérjük ezért, hogy jelen levelünket a cikkel azonos módon, ahhoz kapcsoltan megjelentetni szíveskedjenek.
Tisztelettel:
dr. Gyertyánfy Péter
