Kivonulnak a tulajdonosok
Negyvennyolc kis- és középvállalkozás három életciklusát követte végig a két tanácsadó cég. A megalapítás, a megerősödés, majd az uniós csatlakozás hozta változást elemezve a Mercer és a Fortis azt tapasztalta, hogy a vizsgált vállalkozások nettó árbevétele a megalakulási időszakban 20 millió forint alatt volt (62,5 százalékuknál), a megerősödési időszakban ez az arány eltolódott az 50 és 100 (egynegyedüknél), illetve a 100 és 500 millió forint közötti (egyharmaduknál) sávba. Az EU-csatlakozás utáni időszakban a nettó árbevétel aránya a legmagasabb, a 100 és 500 millió forint közötti sávban (41,7 százalékuknál) van, de arányuk megnövekedett az egymilliárd forint feletti sávban is (22 százalék).
Bankhitelt szinte egyáltalán nem vettek igénybe a vállalkozások a megalapítás időszakában, azonban a megerősödéskor és a csatlakozáskor már beruházások, fejlesztések esetében használták a hitellehetőséget - tájékoztatta lapunkat a kutatás két vezetője. Poór József, a Mercer, Kiss Katalin, a Fortis ügyvezetője úgy tapasztalta, hogy a megerősödési időszakban a vállalkozások többnyire a magyar pályázati lehetőségeket vették igénybe, amely az uniós csatlakozás utáni időszakban csökkent, miután megjelentek az EU-s pályázatok, amelyeket egyötödük használt ki. Ez az arány nem elég magas a megjelenő pályázatok számához képest, és az interjúk alkalmával elmondták a kutatásban részt vevők, hogy a pályázati rendszer bonyolultsága, az információhiány és a kevéssé átlátható szabályozás miatt a lehetőségekhez képest kevesen pályáznak.
A megkérdezett vállalkozások nagy arányban vesznek részt a hazai foglalkoztatásban, bár indulásukkor a tulajdonosok és a családtagok dolgoztak legtöbbet a cégben. A megerősödési és a csatlakozás utáni időszakban a tulajdonosok és a családtagok száma munkaerőként csökkent, a munkavállalók és alvállalkozók száma azonban megnőtt. A kutatásban részt vevők esetében a munkaerő-kölcsönzés nem jellemző.
Az elemzésből kiderült, hogy a megalakulás időszakában a vállalkozóknak nehézséget okozott a toborzás/kiválasztás és a javadalmazás területe, valamint a munkatársak képzés/fejlesztése. A megerősödési időszakban a HR-problémák közül még mindig kiemelkedik a toborzás/kiválasztás és a készségfejlesztés, a javadalmazás aránya azonban csökkent. Az EU-csatlakozás utáni időszakban a hangsúly áttevődött a képzés/fejlesztés területére, és még mindig fontos maradt a javadalmazás is. Az információs rendszerek fejlődését szükségesnek ítélték a megkérdezettek. Az információs technológia kezdetben a termelést segítő szoftvereken alapult, napjainkban nincs a vizsgált cégek között olyan, amelyik ne használna valamilyen informatikai eszközt - emelte ki a kutatás egyik megállapítását Poór József.
A kutatásban a vállalkozási csúcs 1991-ben volt, 1992-ben visszaesett, majd 1993 és 1994 között újra magas szintre emelkedett, ám 1995-ben újabb esés következett be. A legtöbb cég (70,8 százalék) saját elhatározásból jött létre, a kkv-k több mint egyötöde viszont valamilyen vállalkozás átalakítása vagy épp privatizáció révén alakult meg.
