Nagyfoglalkoztató kereskedelem

Helyi termelés nélkül a kereskedelem nem biztosítja a jövőt - hívta fel a figyelmet Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke az európai kereskedelem napját beharangozó tegnapi sajtótájékoztatóján. A november 5-re kitűzött ünnepnap kapcsán az üzletember emlékeztetett arra, hogy a lakosság életminősége részben a kereskedelem és a szolgáltatási szektor teljesítményétől függ. Demján Sándor szerint a magyarországi fejlődést mutatja, hogy az elmúlt 15 évben eljutottunk a hiánykereskedelemtől a kínálati piacig.

A kereskedelem fontosságát mutatja, hogy ma az Európai Unióban 5,5 millió - jórészt kis- és közepes méretű - kereskedelmi vállalkozás 27 millió embernek ad munkát, és ez az egyetlen ágazat, amely nem leépít, hanem bővíti alkalmazottai számát - hangsúlyozta az eseményen Peter Bernert, az európai kereskedelmi szövetség, az Eurocommerce elnöke.

A kereskedelem jelenlegi makrogazdasági jelentőségét jellemzi, hogy visszafogja az inflációt, a fogyasztási cikkek piacán pedig kifejezett deflációs tendenciát gerjesztett - mondta Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) múlt héten megválasztott elnöke, hozzáfűzve, hogy a feketekereskedelemmel szembeni kormányzati fellépés mellett fontos lenne a munkaerő költségeinek csökkentése is. Ezzel vélhetően a minimálbér-emelésre célzott a szakember, hiszen a kereskedelmi alkalmazottak jó részét minimálbéren vagy nem sokkal fölötte jelentették be. Az emelés tehát jelentősen növelné a munkáltatók terheit. Feiner Péter szerint éppen ideje volt már a kereskedelmi törvénytervezet megalkotásának, hiszen a mintegy 340 ezer embernek munkát adó ágazat tevékenységét mindmáig az 1978-as belkereskedelmi törvény szabályozza.

Pedig a magyar kereskedelem gyökeresen átalakult az elmúlt másfél évtizedben. A változás meghatározó folyamatait egyik oldalról a nagy alapterületű bevásárlóközpontok, hipermarketek, szakáruházak terjedése, másik oldalról a hazai kisvállalkozások összefogása jellemezte.

A VOSZ és az OKSZ álláspontja szerint a kereskedelem helyzete nem lett könnyebb az uniós csatlakozást követően, mivel a hazai kisvállalkozások piaci lehetőségei romlottak. A kereskedők megítélése szerint a kis- és középvállalkozások felzárkóztatásának kormányzati támogatása a termelők és a kereskedők körében egyaránt sürgető feladat. A kereskedelemben tevékenykedő kis- és középvállalkozások helyzetét alaposan megnehezíti a koncentráció várható további erősödése, amelynek következtében az üzlet- és a vállalkozásszám csökken majd a következő 3-5 éves időszakban. A kiskereskedelem növekedési üteme a 2001-2003-as csúcshoz képest ráadásul lassul. Igaz, a háztartások fogyasztási hajlandósága - a reálkereset gyors emelkedése és a fogyasztási hitelek egyszerű, bár drága hozzáférhetősége miatt - továbbra is igen magas.

A kereskedők üdvözlik, hogy a kormány száz lépés programjának egyes intézkedései a feketegazdaság visszaszorítására irányulnak. A program foglalkoztatást érintő elemei egyik oldalról az ellenőrzések szigorításával, másik oldalról a foglalkoztatás feltételeinek rugalmasabbá tételével (például alkalmi munka, pályakezdők Start programja) kísérlik meg a feketegazdaság visszaszorítását. A kereskedők fontosnak tartják az adók csökkentését is.