Olcsóbb működés, jobb hozamok

A negyedik pillér koncepcióját a széles pénzügyi szakma dolgozta ki és nyújtotta be a kormánynak - mondta el lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke. A termék a nemzetközi piacokon már bizonyított, ahol eredetileg kidolgozták és sok évvel ezelőtt bevezették. Igaz, hogy a nyugdíjpénztári fizetőképesség (szolvencia) megkerülhetetlen feltétel - mondja Temesi Ferenc, az Allianz Nyugdíjpénztárak ügyvezetője.

Ezt Nyugat-Európában a pénzintézetek tulajdonosainak a bekapcsolásával oldották meg, amelyek tőkét biztosítanak a fizetőképesség fedezésére. Így a biztosítók, alapkezelők valódi tulajdonosként felelősek a biztonságos működésért, a kifizetésekért. Temesi hangsúlyozza, hogy az éves hozamokra koncentráló nyugdíjpénztári tájékoztatási rend és a magyar közfelfogás egyaránt a biztonságosan elérhető, nem pedig a hosszú távon maximalizálható hozamokra ösztönzi a pénztárakat. Az emberek igénye valószínűleg a megtakarítható pénzük növekedésének arányában változik majd. A költségekről érdemes tudni, hogy a pénztárak költséghatékonysága rohamosan javul, hiszen évről évre csökken a befizetésarányos költségek súlya, mivel a vagyon és a hozam értéktömege gyorsan nő, a befizetéseké viszont reálértéken alig változik.

A magyar nyugdíjpénztári rendszerben a tagok a tulajdonosok, ám a nagy pénztárak többségénél nem nekik kell dönteniük a pénzügyi tervről és a pénzügyi beszámolókról - mondta el Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A tagokat képviselő küldöttek fogadják el a pénzügyi szakembekből álló igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági javaslatokat. A PSZÁF ezenfelül szigorúan ellenőrzi a pénztárak működését, jóváhagyja a vezető tisztségviselők kinevezését, és a felügyelet képviselői a közgyűléseken is jelen vannak.