BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dübörög a térség irodapiaca

Közép-Európában alig van üres irodaterület, így a fejlesztők újabb beruházásokat kezdhetnek. Budapesten is folytatódik az építkezéssorozat, miközben tovább nő az átlagos bérbe vett terület.

Szinte változatlan bérleti díjak mellett tovább javult az európai irodaházak kihasználtsága 2005 harmadik negyedévében. A kontinens 21 legnagyobb városában átlagosan 2,2 millió négyzetméternyi irodát adtak bérbe július és szeptember között, ez közel öt százalékkal több, mint 2004 hasonló időszakában. Az európai piac azonban továbbra sem egységes, ezért a befektetőknek jól meg kell gondolniuk, hogy hol vásárolnak irodaépületet – derül ki az IVG AG által lapunkhoz eljuttatott exkluzív irodapiaci öszszefoglalóból.

A mintában szereplő közép-európai városokban, Budapesten, Prágában és Varsóban közel másfélszeresére bővült egy év alatt a bérbe adott irodák összterülete, de növekedési pályára álltak Brüsszel és az olasz nagyvárosok irodapiacai is. Utóbbiak mindegyikében legalább 80 százalékkal több irodahelyiséget adtak ki az idén, mint 2004 első három negyedévében.

Mindeközben a kontinens talán legfontosabb piacának számító Németországban változatos tendenciák figyelhetők meg: míg Frankfurtban, Münchenben és Berlinben jelentős forgalombővülést könyvelhettek el az irodaház-tulajdonosok, addig Hamburgban közel 30 százalékkal kevesebb irodát vettek ki. A tárgyalt időszakban a legtöbb irodahelyiséget – mintegy 463 ezer négyzetméternyit – továbbra is Párizsban bérelték, a francia fővárost messze lemaradva London követi 187 ezer négyzetméter kiadott irodával.

A kereslet bővülésének megfelelően Európa-szerte nőtt az irodaházak telítettsége. Az IVG szerint Kelet-Közép-Európában az irodák mindössze 11,4 százaléka maradt üresen 2005 harmadik negyedévében, szemben a tavalyi 14,8 és a két évvel ezelőtti 17 százalékkal. A Jones Lang LaSalle nemzetközi ingatlanszakmai szolgáltató szerint a budapesti üresedési mutató 10,8 százalék volt, ez 3,4 százalékpontos mérséklődést jelent.

A legjobb kihasználtsági mutatókat Bécsben és Barcelonában mérték, itt 93 százalék fölött volt az irodák telítettsége, Amszterdamban és Stockholmban viszont tízből két irodára nem találtak bérlőt.

Budapesten az irodapiaci kereslet stabilnak mondható, bár enyhe (7 százalékos) csökkenést mutatott a harmadik negyedévben az év három hónapjához viszonyítva – fűzte hozzá a Jones Lang LaSalle. Rövid elemzéséből azonban kitűnik: ha az idei év első kilenc hónapjának keresletét hasonlítjuk a tavalyi év ugyanezen időszakához, láthatjuk, hogy az eddigi 181 ezer négyzetméter bérbe adott terület 29 százalékkal nőtt.

A kiadott irodák számának növekedése ellenére sem változtak jelentősen ugyanakkor az átlagos bérleti díjak Európában, regionális szinten azonban az árak alakulásában is komoly eltérések voltak. Míg Észak-Olaszországban 11, Brüsszelben 14, Budapesten 9 százalékkal nőttek az irodabérleti díjak, addig Varsóban 8, Frankfurtban pedig 1,5 százalékkal csökkentek az árak. A legdrágább város továbbra is London, ahol havonta 105 eurót kell fizetni egy négyzetméternyi irodáért.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.