Partnereket kutat a CÉH
Ipari parkok és vidéki önkormányzatok számára igyekezett partnereket keresni a minap Münchenben az Expo Realon az egyebek mellett beruházás- és projekt-előkészítéssel, mérnöki szolgáltatásokkal és létesítménygazdálkodási rendszerek kialakításával foglalkozó CÉH Rt. Tóth Attila elnök-vezérigazgató szerint német, belga és holland érdeklődők is voltak a nyugati és keleti megyékben működő ipari parkok, kistérségek és önkormányzati vállalkozások iránt. A TriGránit mellett ez volt az egyetlen önálló magyar kiállítóhely Münchenben, a CÉH jóvoltából az ITDH is ezen a standon fogadhatta saját partneri körét.
Az 1989-ben életre hívott társaság éves beruházási értéke kb. 200 millió euró, a 75 főállású dolgozó mellett 200 szakértővel, tanácsadóval, együttműködő partnerrel országos hálózatban tevékenykedik. Legutóbb a japán Bridgestone tatabányai letelepedéséhez nyújtott segítséget.
Az ipari parkok esetében a minél gyorsabb és zökkenőmentesebb betelepítés a cél, ha már egyszer eldöntötték, hogy az adott hazai vagy külföldi vállalat a parkban szeretne működni. Kívánatosnak tartja a nagyobb hozzáadott értéket előállító cégek megnyerését. Itt lehet ugyanis érvényesíteni a hazai kutatás-fejlesztési potenciált. Debrecenben már megvan az egyetem, kérdés azonban, hogy a városvezetés képes lesz-e elég gyorsan ráépíteni saját k+f forrásaira az iparfejlesztést és a logisztikát – fűzte hozzá, utalva az ezzel szemben jobban álló miskolci gyakorlatra.
A városi önkormányzatok elemi érdeke, hogy átgondolt, hoszszú távú és egymásra épülő vagy egymást jól kiegészítő távlati fejlesztéseik legyenek. Ezek integrálása, harmonizálása nem megy összehangolás nélkül. Részben erre dolgozták ki az úgynevezett multiprojektet, amely Miskolcon most indul, Nyíregyháza már megkezdte, s érdeklődik Szeged, Sopron és Budapest is.
Sajátos helyzetben vannak a határhoz közeli vagy határ menti településeken kialakított vállalkozói övezetek, ipari parkok. Az egyik legérdekesebb a záhonyi. Ott tulajdonképpen úgy szeretnék kihasználni a Magyarországgal kapcsolatban mind jelentősebb ukrán és orosz keresletet, hogy az EU-tagságtól nagyon távol álló országot végül is „becsempésszék” az uniós piacra – kihasználva Záhony adottságait.
Fontos azonban tudni, hogy milyen és mekkora kereskedelmi potenciálról van szó. Nem feltétlenül kell ugyanis ömlesztett áruk lerakataként kezelni a záhonyi körzetet, sokkal inkább egy korszerű logisztikai bázist érdemes kialakítani, ahol a nagy dobozos termékek cserélődnek, és az elosztói funkció is jobban érvényesül – vélekedett. Ha sikerül, akkor akár egy önálló termék is kialakulhat Záhonyból, de más ipari körzetben is az a cél, hogy az elkészült vagy majdnem befejezett beruházás felkeltse az intézményi ingatlanbefektetők figyelmét. (VG)
