Nem ússzák meg: elindult a gigantikus per az Északi Áramlat felrobbantása miatt – 580 milliárd eurót fizethet valaki
Londonban megkezdődött az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es felrobbantása miatt indított 580 millió eurós biztosítási per, amelyben Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok neve is felmerült lehetséges felelősként. A bíróság arról dönt, hogy a biztosítók kötelesek-e fizetni a károkért, vagy a támadás a háborús kivételek miatt kizárja a kártérítést.
Az Északi Áramlat gázvezetékek tulajdonosa 580 millió eurós kártérítést követel a biztosítóktól a Balti-tenger alatt történt robbantások miatt, amelyek súlyosan megrongálták az Oroszországot és Európát összekötő infrastruktúrát.
A legfelsőbb bíróság előtt zajló eljárás középpontjában az a kérdés áll, hogy a Lloyd’s of London által vezetett biztosítói csoport köteles-e fedezni a károkat, vagy a szerződésben szereplő „háborús kizárás” miatt mentesül a fizetés alól.
A biztosítók szerint a 2022-es robbantások egyértelműen az orosz–ukrán háború következményeihez kapcsolódnak, vagy olyan állami műveletnek minősülnek, amely kizárja a biztosítási felelősséget.
A biztosítók jogi képviselete arra hivatkozott, hogy a támadás „komplexitása, kifinomultsága és geopolitikai következményei” erősen állami részvételre utalnak. Érvelésük szerint a lehetséges forgatókönyvek mindegyike beleillik a háborús kivétel kategóriájába, függetlenül attól, melyik állam lehetett érintett.
A gázvezeték üzemeltetőjének jogi képviselői vitatják ezt az értelmezést. Közleményük szerint a robbantást nem feltétlenül állami szereplők hajtották végre, és a bizonyítékok nem zárják ki a kisebb, nem állami csoportok részvételét sem. Szakértői elemzések alapján mindkét fél elfogadja, hogy a robbanóanyagokat valószínűleg búvárok helyezték el a tenger alatt, erős mágnesek segítségével, akár néhány fős csapatban.
Kiderül végre, hogy ki robbantotta fel az Északi Áramlatot?
A vizsgálat során több lehetséges elkövetői kört is felvázoltak. Ezek között szerepel
- Oroszország,
- Ukrajna,
- az Egyesült Államok,
- illetve ukrán kötődésű nem állami szereplők is, akik önállóan vagy közvetett támogatással járhattak el.
A szakértői viták egyik kulcspontja, hogy a támadás célja katonai, gazdasági vagy stratégiai jellegű lehetett-e.
Az amerikai szerep lehetőségét a biztosítók jogi csapata is felvetette azzal az érveléssel, hogy a vezetékek korábban geopolitikai előnyt biztosítottak Oroszországnak Európa energiapiacán. Más elméletek szerint Moszkva maga is motivált lehetett a vezetékek megsemmisítésében, hogy csökkentse Európa gázellátását, míg egy másik értelmezés szerint Ukrajna érdeke lehetett az orosz bevételek gyengítése.
Újraindítaná az AfD az Északi Áramlatot – geopolitikai lavinát indíthat Berlin döntése
Az Északi Áramlat újraindítása ismét a politikai napirend élére került, miután a német AfD nyíltan szorgalmazza a vezeték reaktiválását és az orosz gáz visszahozatalát. A kérdés azonban messze túlmutat Németországon: a háttérben amerikai–orosz érdekek és egy új energiapolitikai erőtér körvonalai rajzolódnak ki. Miközben Európa az energiaárak csökkentésében lehet érdekelt, a döntés súlyos geopolitikai következményekkel járhat. A tét nem kisebb, mint hogy ki irányítja a kontinens jövőbeli energiaellátását.
A bíróságon elhangzott, hogy a nyomozások során két ukrán gyanúsítottat is őrizetbe vettek, miután egy jachton robbanóanyag nyomait találták. A német hatóságok szerint a hajó szolgált a művelet kiindulópontjaként.
Az egyik gyanúsítottat Olaszországban tartóztatták le, majd pedig Németországba szállították, míg egy másik férfi kiadatását a lengyel hatóságok megtagadták.
Fontos jogi sajátosság, hogy a per kimenetelét nem feltétlenül befolyásolja, hogy a bíróság pontosan megnevezi-e az elkövetőket. A döntő kérdés az, hogy a biztosítási szerződés háborús kizárásai alkalmazhatók-e az esetre. A biztosítók szerint már több lehetséges forgatókönyv is elegendő ahhoz, hogy a kifizetést elutasítsák.
Az Északi Áramlat jogi képviselete ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a vezetékek nem katonai célpontok voltak, és a támadás nem szolgálta közvetlenül egyik fél hadászati céljait sem. Szerintük a szabotázs inkább egy elkülönült, a háborús zónán kívül eső akció volt.
A vitában az is szerepet kapott, hogy a károk helyreállításának költségei jelentősen eltérnek a felek szakértői szerint. A biztosítók szerint a 580 millió eurós igény túlzott, és a javítás akár ennél alacsonyabb összegből is megoldható lenne.
Bejelentkezett Amerika az Északi-Áramlatra – Washington mindent elsimít a robbantás után, de nem kis dolgot kér cserébe
Titkos egyeztetések folynak Európa egyik legfontosabb energetikai ütőerének a helyreállításáról. Meglepő fordulat körvonalazódik az Északi Áramlat ügyében: az Egyesült Államok döntő szerepet vállalhat a vezetékek újraindításában.
