Évi két százalékkal nő a hazai áramigény 2020-ig

Magyarország villamosenergia-igénye a következő másfél évtizedben éves átlagban 1,9–2,1 százalék közötti ütemben fog növekedni – áll a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. most kiadott előrejelzéséből. A következő öt évben lassabb, 1,8 százalék körüli ütemet valószínűsítenek a kutatók, akik a 2010-től induló újabb ötéves ciklusban már 2 százalék feletti emelkedést vetítenek előre. Prognózisuk szerint 2020-ban a magyar gazdaság bruttó áramigénye a jelenlegi 41,2-ről 56-57 terawattórára (TWh) bővül, ez 38 százalékos plusznak felel meg. Mindezt a bruttó hazai termék (GDP) éves átlagban 4 százalék körüli növekedése mellett produkálja majd az ország. Ehhez képest az elmúlt tíz év növekedési adata meglehetősen szerénynek mutatkozik: az 1995-ös villamosenergia-fogyasztást a tavalyi mindöszsze 13 százalékkal múlta felül. Ebben komoly szerepet játszik az energiaigényes ágazatok gyors leépülése, a villamos energiára kevésbé „éhes” szolgáltatási szektor előretörése. Ugyanebben az időszakban a gazdaság teljesítőképességét leginkább kifejező bruttó hazai termék 40 százalékkal bővült. Az egységnyi GDP előállításához szükséges árammennyiség eközben csaknem 20 százalékkal csökkent, s egyszázaléknyi GDP-növekményhez mindössze 0,3 százalékos villamosenergia-többletfelhasználás párosul. A fejlett országokban jelenleg ez a mutató mára egy százalék alá csökkent, ám a 0,5-0,8 százalékos adat még mindig messze magasabb a magyarországinál. A prognózisok szerint az Egyesült Államokban 0,4-0,5, az Európai Unióban pedig 0,6-0,7 százalék lesz az egyszázalékos GDP-növekedésre vetített többletenergia-felhasználás. A GDP-arányos villamosenergia-felhasználás gyakorlatilag a fejlett országok szintjének felel meg, sőt annál még valamivel jobbnak is mondható.
Nem olyan szép a kép azonban, amikor a hazai villamosenergia-rendszer saját fogyasztását nézzük. Utóbbi két tényező adja: egyrészt az erőművek fogyasztása, másrészt a hálózati veszteség – amelybe a természetes fizikai összetevőkön kívül az illegális vételezés is beletartozik – csak igen lassú ütemben hajlandó csökkenni. Az önfogyasztás jelenleg 7,6 százalékot tesz ki, azaz a megtermelt összes energiából ennyit nem tud hasznosítani a nemzetgazdaság. A hatékonyság a korszerű gázturbinás, távhő és áram egyidejű előállítására alkalmas kisebb helyi erőművek sorozatos üzembe állásával javulni fog ugyan, ám ez önmagában nem elegendő, tekintve a teljes hazai erőműpark kedvezőtlen kihasználtsági mutatóit. Az önfogyasztás a termelés 6,4 százalékát teszi majd ki 2020-ban.
A fogyasztás időbeni lefutása lassú kiegyenlítődést mutat. A téli csúcsfogyasztás és a nyári völgyfogyasztás egyre közelebb kerül egymáshoz, ez az erőmuvek jobb, egyenletesebb kihasználhatósága miatt kedvező hírnek tekinthető. Az utóbbi évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy – elsősorban a légkondicionálás tömeges elterjedésével magyarázhatóan – a nyári fogyasztás magasabb ütemben nő, mint a téli. Ez így is marad 2020-ig – állítja a GKI, amely a téli felhasználásban 1,8, a nyáriban 2,1 százalékos éves szintű bővüléssel számol.
A fő felhasználási területek – azaz az ipar, a lakosság, valamint a minden más tevékenységet tömörítő tercier szektor – közötti fogyasztásmegoszlás érdemben nem változik a következő másfél évtizedben. Az ipar fogyasztása – a magasabb hozzáadott értéket képviselő s kevesebb energiát igénylő high-tech iparágak „túltengése” miatt – a következő másfél évtizedben mindössze 1,7 százalékos éves pluszt mutat. Ezzel szemben a felhasználás növekedésében a tercier szektor 2,1-2,2 százalékkal veszi ki a részét. Összetevői közül a mezőgazdaság áramigénye stagnálni látszik, az építőipar, a hírközlés és a szállítás áramfogyasztása az átlag alatt bővül, míg a kereskedelem, a költségvetési szféra igényei azt meghaladó mértékben növekednek. Önmagához képest a lakosság teljesít a legjobban – az áramkereskedők szemszögéből. A háztartásoknak ugyanis 2020-ig éves szinten átlagosan 2,3 százalékkal több villamos energiára lesz szükségük, mint most. (KB)

Az Európai Parlament várhatóan jóváhagyja a 25 tagország energetikai miniszterének azt a kissé már „felvizezett” közös javaslatát, hogy a háztartások és az ipar energiafelhasználása a következő kilenc évben minimum 9 százalékkal csökkenjen. A parlament korábban arra hajlott, hogy az Európai Bizottság javaslatát támogassa: a testület 2003-ban azt akarta, hogy az egyes tagországok takarékosságra ösztönző intézkedésekkel önkéntes alapon 11,5 százalékkal csökkentsék a villamos áram, a gáz, a fűtőolaj, az üzemanyagok felhasználását. Az energetikai miniszterek azonban az idei év elején 6 százalékra mérsékelték a célszámot, s ebből lett a legutóbbi kompromisszum eredményeképpen 9 százalék – írja az MTI-Eco. Az Európai Parlament valószínűleg a 9 százalékos irányszámot hagyja jóvá, ez nem kötelező, csupán ajánlott.