Erős forint: Magyar Péter egy két lábon járó rizikófaktor, pont ettől irtóznak a befektetők
„Az elmúlt évhez képest alacsonyabb lesz a költségvetési hiány Magyarországon, ráadásul az elsődleges egyenleg nullaközeli szinten fog alakulni, ami azt jelenti, hogy a 2025-ös hiány csak az államadósság után fizetendő kamatkiadásokból fog adódni. Ezek a tényezők a pozitív folyó fizetési mérleggel együtt mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a befektetők kedvezően ítéljék meg a hazai környezetet” – mondta a Világgazdaságnak Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató vezető elemzője. Az elmúlt hónapokban jelentős erősödésen van túl a forint, a magyar fizetőeszköz az euróval szemben több mint 5 százalékot, a dollárral szemben 15 százalékot erősödött. Erős forint mellett a kötvényhozamok is lejjebb tolódtak. Jól látható tehát, hogy a befektetők előszeretettel vásárolják a magyar eszközöket.
Erős forint: továbbra is a jegybank mozgatja a szálakat
A hirtelen jött forinterősödés miatt azonban számtalan értelmezés látott napvilágot. Az egyik ilyen, ami a Bloombergtől és a belga tulajdonú kereskedelmi bank elemzőjétől származik, hogy a piac a kormányváltást árazza, mivel egy új Tisza-kormány az Európai Unióval sokkal barátibb viszonyt ápolna, mint az Orbán-kormány, így jó eséllyel megnyílnának az uniós pénzcsapok a választások után, ez pedig a befektetőket már most a forint felé tereli. Az elemzők többsége szerint valójában sokkal racionálisabb okok állnak a háttérben.
Koncz Péter is úgy véli, az euró-forint árfolyam elmúlt időszakban látható erősödése egyértelműen a kamatkülönbözetből fakadó carry trade-nek volt köszönhető.
A régióban a cseh jegybank már 2023 decemberében elkezdte a monetáris lazítást, míg a lengyel jegybank másfél év után először, idén júniusban hajtott végre kamatcsökkentést, amit a következő hónapokban további három követett. A vezető jegybankok közül az Európai Központi Bank 2024 nyarától kezdve egy éven keresztül szinte folyamatosan csökkentette az irányadó kamatot, a Fed pedig az elmúlt két hónapban két 25 bázispontos kamatvágást hajtott végre.
Ebben a nemzetközi környezetben a forint egyre inkább vonzó befektetési opcióvá vált a befektetők számára, amit az árfolyam erősödése is tükröz
– hívta fel rá a figyelmet a Századvég elemzője, aki azt is kiemelte, hogy az MNB szigorú kommunikációja szintén hozzájárul a stabilitáshoz: az elmúlt időszakban többször kiemelték az árfolyam meghatározó szerepét az inflációs célok elérésében.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is arra mutatott rá korábbi cikkünkben, hogy az új jegybanki vezetés a korábbival szemben sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a forint stabilizálására. Ez már megjelent Varga Mihály tavaly decemberi bizottsági meghallgatásán is, aki akkor még miniszterként hangsúlyozta a stabil és kiszámítható árfolyam fontosságát. Azt is kiemelte: az is vonzóvá teszi a magyar környezetet, hogy míg korábban költségvetési szempontból Magyarország volt Románia mellett a régió fekete báránya, tavaly azonban a szlovák, a lengyel és a román deficit is meghaladta a magyart, így régiós pozíciónk mindenképpen javult.
Az elemző emellett úgy látja, hogy a választások eredményéhez kapcsolódó bizonytalanság semmiképpen nem tesz jót a forintnak, és a választásokhoz kapcsolódó ígérgetések sem segítik az árfolyamot.
A társasági adókulcs emelése súlyos csapást mérhet a munkahelyekre
De nemcsak a bizonytalanság riaszthatja el a befektetőket, hanem a társasági adókulcs megemelése is. Az elmúlt években több ezermilliárd forint értékű beruházás érkezett a magyar gazdaságba, köszönhetően az alacsony, 9 százalékos adókulcsnak. Elég gondolni:
- a BYD-ra,
- a BMW-re vagy
- a CATL-re,
amelyek épp a vonzó beruházási környezet miatt választották hazánkat, és hoztak létre több ezer munkahelyet.
Ennek azonban a Tisza hamar véget vetne: a párt eddig megismert tervei szerint 9 százalékról 25 százalékra emelné a társasági adót.
Kármán András, a párt gazdaságpolitikusa még ennél is tovább ment, a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy a Tisza kormányra kerülése esetén megszüntetné munkahelyteremtő vállalatok adókedvezményét azért, hogy a szektorális adókat, így péládul a bankadót kivezesse.
Bár a következményekről nem beszélt, egy ilyen forgatókönyv órási károkat okozhatna a magyar gazdaságnak.
A kedvező adózási környezet az elmúlt másfél évtizedben jelentős munkahelyteremtést és gazdasági növekedést tett lehetővé Magyarországon. Ráadásul az egyik legfontosabb versenyképességi előnyünket is ebben van. A Tax Foundation 2023-as adó-versenyképességi rangsorában a világ legfejlettebb államait tömörítő 38 OECD-tagország között hazánk a hetedik helyen állt legversenyképesebb adórendszerrel rendelkező államként. Fontos kiemelni, hogy a magyar adórendszert komplex egészként kell értékelni, amely megteremt egy olyan gazdasági környezetet, ahova a világcégek szívesen fektetnek be. Magyarul, ha nincs a mostani adórendszer, akkor biztosan lemondhattunk volna olyan nagy beruházásokról, mint a BYD, a BMW, a CATL vagy a Mercedes.
Orbán Viktor: leadták a rendelést
A forint teljesítményéről a vita azok után erősödött fel, hogy Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője hétfőn egy sajtóeseményen arról beszélt, hogy a piac jobban örülne egy Tisza-kormánynak, és hasonló folyamat játszódna le, mint Lengyelországban a Jog és Igazságosság bukása után.
Orbán Viktor miniszterelnök sem hagyta szó nélkül a K&H elemzőjének okfejtését, a kormányfő kedd reggel egy Facebook-posztban azt írta:
Leadták a rendelést. Tegnap egy belga nagybank vezető elemzője is beszállt a kormányellenes kórusba. Magyarország már régóta csípi a nemzetközi bankvilág szemét. Az a bajuk, hogy a bankadóval bevontuk őket a közteherviselésbe. Ezért ekéznek lépten-nyomon.
Szerinte azt várják a következő kormánytól, hogy csökkentse a gazdasági támogatásokat, vegye el a 13. havi nyugdíjat és felejtse el a 14. havit, vezesse ki a három- és kétgyermekes anyák adómentességét, csökkentse a sport- és kulturális támogatásokat, és szántsa be a 3 százalékos hitelprogramot.
