A FÁK-szállításokra kell alapozni

Új energiapolitikát vázolt fel Matolcsy György volt gazdasági miniszter a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott pénteki energiakonferencián. Szerinte az országnak nincs szüksége arra, hogy új gázbeszerzési forrásokat és útvonalakat keressen. Egységnyi GDP előállításához ugyanis ma háromszor annyi energiát használunk fel, mint a fejlett országokban, tehát takarékosságra és arra kell törekedni, hogy a villamosenergia-termelésen belül megváltozzon a felhasznált energiaforrások aránya.

Az új kormánynak ezért létre kell hoznia egy 50 milliárd forintos energiatakarékossági alapot, amelyet évente 40 milliárd forintnyi uniós és 10 milliárdnyi költségvetési forintból kellene feltölteni. Egy másik, hasonló szerkezetű és nagyságú alapból kellene támogatni a megújuló energiahordozók (biomassza, -etanol, -dízel és geotermikus) előállítását. Ha e két törekvés valóra válik, 2020-ra legfeljebb annyit energiát használunk fel egységnyi GDP előállításához, mint az akkori uniós átlag.

Matolcsy György szerint az alternatív szénhidrogén-beszerzéseket és a stratégiai gáztárolást csak uniós programok részeként szabad fejleszteni. Az ország számára ugyanis drága a cseppfolyós földgázhoz való hozzáférés megteremtése, s csak újabb függőséget okoz. Szerinte a közel-kelet sem kínál az orosznál biztosabb vagy olcsóbb gázszállítást, ezért fölösleges a Nabucco gázvezeték.

Lapunknak kifejtette: az általa felvázolt program beindítása kapcsán nem kell attól tartani, hogy az első években energiaellátási problémák jelentkeznének, ha nem hoznák létre a stratégiai gáztárolót és nem gondoskodnának más gázforrásokról. Az év eleji gáznyomáscsökkenés ugyanis rendszeresen tapasztalható, a mostani eset súlyosságát pedig szerinte a politika kampányfogásként eltúlozta. A gondot szerinte inkább az okozta, hogy a szokásosnál egymilliárd köbméterrel kisebb gáztartalékkal indítottuk a telet, mert – információi szerint – előzőleg enynyit kiárusítottak a kereskedelmi készletekből.

A konferencia többi előadója nem volt ilyen derűlátó az alternatív megújuló energiahordozókban rejlő lehetőségekkel kapcsolatban. Többen az atomenergia kibontakozó reneszánszára és gázfelhasználásunk rossz arányainak okaira hívták fel a figyelmet. Csaba László közgazdász egy ellentmondásra is rámutatott: a magyar állam a gázzal való takarékoskodást és annak nagyobb arányú felhasználását egyaránt pénzzel támogatja. Az is rontotta a helyzetet, hogy a visszaélések letörésére a kilencvenes években a fűtőolajra jövedéki adót vetettek ki – emlékeztetett Tóth József, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke. A takarékoskodás hiányának okát Botos Katalin egyetemi tanár részben abban látja, hogy összehasonlító áron évek óta nem drágul az olaj és a gáz.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a FÁK-államokétól eltérő gázforrásról nem érdemes gondolkodnunk. Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem energiaipari kutatóközpontjának vezetője szerint azonban az orosz energiapolitika változhat a térségünket mint tranzitterületet elkerülő észak-európai gázvezeték megépítésével. Ekkortól ugyanis az oroszok úgy is elláthatják gázzal régi uniós vevőiket, hogy közben elzárják a térségünket ellátó vezetékek csapjait.

Ez az új függőség a közép-ázsiai beszerzések növelésével oldható. Erre ösztönzött Haszan Haszanov, Azerbajdzsán nagykövete is, rámutatva: országának térségünkön belül egyedül Magyarországgal nincs gázipari kapcsolata. Kaderják Péter szerint segíthet az is, ha az oroszoknak helyet adnánk a magyar gáz-nagykereskedelemben is.

Varró László, a Mol Rt. vezető közgazdásza ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja, hogy az oroszok bárminemű zsarolásra, befolyásolásra akarnák használni az olajat vagy a gázt. Gazdaságuk energiaexport-függősége miatt ugyanis nagyon rá vannak szorulva, hogy minél több szénhidrogént adjanak el.

Politika és érzelmi motívumok azonban mindenképpen kimutathatók az orosz energia-külpolitikában – derült ki Gereben Ágnes, az ELTE tudományos főmunkatársának előadásából. A revánspolitikát említve emlékeztetett: Oroszország számon tarthatja, hogy több ország is becsapta az elmúlt években.

Tóth József szerint a növekvő kínai olajigény miatt idővel kevesebb orosz olajjal kell beérnünk. Azt az aggodalmat viszont nem érzi megalapozottnak, hogy a stratégiai gáztárolók létesítése és fenntartása – erről a héten dönt a parlament – számottevően megnövelné a gáz árát. Szerinte literenként plusz 1,5-2,0 forintról lehet szó, de a nagyobb biztonságnak mindig ára is van.

A Bloomberg értesülései szerint egymilliárd dolláros cseppfolyósföldgáz- (LNG-) tároló építését tervezi az Adriai-tengeren a 25 százalékban a Mol kezében lévő horvát INA, az osztrák OMV, a francia Total, a cseh RWE és a szlovén Geoplin. A legvalószínűbb helyszínnek a Krk szigetet jelölték meg. A végső döntés még nem született meg, s a legoptimistább tervek szerint is csak 2011-ben fejeződhetne be az építkezés.