Alanyától keletre kell „vadászni”
Egy lépéssel a többiek előtt járni! Ez a legfontosabb üzletileg, főleg, ha extraprofitot szeretnénk. Törökország esetében talán a következő egy-másfél évben lehetünk majd szemtanúi annak, hogy a magyar befektetők tömegesen felfedezik maguknak az ország nyugati partvidékeit. Ma egyelőre csak a kisebb új építésű apartmanokat keresik honfitársaink, nagyobb házat vagy villát elvétve akarnak megvenni. A lapunknak nyilatkozó szakértők megerősítették értesüléseinket: az ismert üdülőövezetekhez közel, Alanyától keletre hamarosan nemzetközi repülőteret akarnak létesíteni, ez egyértelműen arra vall, hogy a tengerparttól keletre található területek is felértékelődnek.
A közelmúltban elfogadott új ingatlantörvény alapján Törökországban a jövőben a külföldiek legfeljebb 2,5 hektárig vásárolhatnak földterületet. A következő három-négy hónapban a hadügyminisztérium kijelölheti azokat a területeket, amelyek számára stratégiainak számítanak, így nem értékesíthetők. Tavaly az első fél évben külföldi befektetők 1,2 milliárd dollár értékű ingatlant vásároltak országszerte, ez hétszázalékos növekedés az előző évhez képest. Magyar magánbefektetők főleg tengerparti üdülőket keresnek Törökországban.
Az ingatlanok árai 16-17 millió forint környékén kezdődnek, ezért egy hetven négyzetméteres apartman szerezhető meg két hálószobával, de harmincmillió forintért már egy három hálószobás, 148 négyzetméteres villát is vásárolhatunk. Az ingatlanvétel Törökországban nem túl bonyolult, egyszerűbb, mint a legtöbb európai országban. Ugyanakkor jelzálogkölcsönt csak azok vehetnek fel, akik az országban élnek és dolgoznak. Ingatlanvétel után mind az eladó, mind a vevő másfél százalékos díjat fizet, míg az éves adó 0,1 százalék a helyi önkormányzatok számára házak után. Az ügynök díja három százalék. Az új építésű ingatlanok vásárlóit viszont öt évre felmentették az adófizetés alól. Arra nincs szabály, hogy mennyi idő után lehet egy ingatlant ismét értékesíteni.
Endrédy Zoltánné, a Dr. Stange International közvetítő cég képviselője megerősítette a magyarországinál sokkal egyszerűbb és átláthatóbb jogi eljárás tényét. Mint mondta: az ügyvéd által elkészített adásvételi szerződéssel a két fél felkeresi a földhivatalt, ahol a vevő fényképét csatolva azonnal bejegyzik az új tulajdonjogot, így mindenki nyugodt lehet. A gyakorlat szerint érdemes helyi ingatlanfejlesztővel és közvetítő céggel leszerződni, ezek fölvehetnek kölcsönt. A külföldieknek az érvényes szabályok szerint egy összegben kell kifizetni az ingatlant, de természetesen bank közbeiktatása is lehetséges. Vasenszky Lujza, a Sentosa Kft. ügyvezetője szerint 20-30 százalékos önrésszel már el lehet indulni, szinte bármelyik európai banktól felvehető a kölcsön.
Mindkét szakember úgy látja, hogy az értéknövekedés a továbbiakban is igen ütemes lesz, és bőven meghaladja az európai átlagot, de a népszerű spanyol-, francia- vagy horvátországit bizonyosan. Tavaly becslések szerint 18–24 százalékos volt ez a mutató. A megvásárolt apartmant vagy házat 4-6 hónapra viszonylag jó százalékban kiadhatjuk. Érdemes helyi hasznosító céggel szerződni, a magyar közvetítő cégek ezt is elvégzik. Abban megoszlanak a vélemények, hogy a havi 280–350 eurós bérleti díj mekkora részt fedez a felvett kölcsönből. Ez nyilván függ a futamidőtől és más feltételektől is. Nem mellékes körülmény, hogy Törökországban olcsóbb a létfenntartás, s ez vonzóbbá teszi a tengerpartot a turisták és a hosszú távra letelepedni vágyók (főleg északi országokból érkezők) számára, ennélfogva pedig az idegenforgalmi infrastruktúra iránti igény is növekszik.
Törökországban egyelőre nem elterjedt az a gyakorlat, hogy a külföldiek előszerződéssel megvásárolnak egy-egy ingatlant, majd azt még annak használatbavétele előtt eladják, zsebre téve az értéknövekedésből származó hasznot. Megfigyelők ugyanakkor úgy vélik, hogy a piac telítődésével – legkorábban 4-6 év múlva – itt is hasonló folyamatok zajlanak majd, mint a mediterrán térség más országaiban.
Első alkalommal került Törökország a világ húsz legjobb befektetési területe közé, és mindjárt a 13. helyen végzett – derül ki az AT Kearney amerikai tanácsadó vállalat felméréséből. A nagyvállalati vezetők körében végzett körkérdés tavalyi változatában 16 hellyel volt hátrébb az ország. Az előrelépés okai között elsősorban az európai uniós csatlakozási tárgyalások megindítását lehet megtalálni, ezek nyomán az ország vezető részvényindexe, az ISE-National 100 ötéves csúcsra szökött. Másodikként említendő az a tízmilliárd dolláros IMF-hitelkeret, amely a költségvetési hiányra, az inflációra és a központi adósságállományra is jó hatással volt.
